A Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezi a kormánynál a sztrájkbizottság azonnali összehívását a pedagógusok előmeneteli rendszere, különösen a nyugdíj előtt álló pedagógusok minősítése és béremelése ügyében.
A szakszervezet az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, üdvözölték, hogy automatikusan a pedagógus II. fokozatba sorolják 2017. január 1-jével azokat a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig legfeljebb hét éve van hátra. Ugyancsak támogatták azt a kormányzati bejelentést, amely szerint az ideiglenesen pedagógus II. fokozatba besoroltak további eljárás nélkül, véglegesen ebben fokozatban maradnak.
A Pedagógusok Szakszervezete ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy a most módosított kormányrendelet alapján az említett körbe tartozók közül nem kerülhetnek a pedagógus II. fokozatba, illetőleg nem maradhatnak ott azok, akiknek a minősítési eljárása sikertelen volt - írták.
Az említett eljárás különösen sérelmes azoknál, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig legfeljebb hét éve van hátra, mivel ebben az esetben egy egész pedagógus életpályát minősítettek sikertelennek. Ez rendkívül méltánytalan és megalázó, ráadásul az egyenlő bánásmód követelményét is sérti.
Mint írták, sem a Köznevelési Kerekasztal döntésében, sem a jogszabály megjelenése előtti "hivatalos" kommunikációban nyoma sem volt annak, hogy a korábban sikertelen minősítési eljárásban való részvétel kizárja az érintettek Pedagógus II. fokozatba történő átsorolását. Mindvégig feltétel nélküli, automatikus átsorolásról volt szó, hozzátették: derült égből villámcsapásként szembesültek a jogszabályban megjelent korlátozással. Mint írták, ezzel csaknem 1400 tanár egész életpályáját minősítették sikertelennek.
Ha a kezdeményezésük nem vezet sikerre, a Pedagógusok Szakszervezete az alapvető jogok biztosához, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul - jelezték.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
