A PÖCS után itt a Mindennapos Éneklés Bizottsága

Miután megalakult a PÖCS (Pedagógusok Önértékelési Csoportja), most bejelentették, hogy felállt a Mindennapos Éneklés Bizottsága is. Az lesz a céljuk, hogy megújítsák a mindennapos éneklést.

  • MTI
Pixabay.com

A Mindennapos Éneklés Bizottsága a következő időszakban szakmai javaslatot tesz arra, hogy az iskolai kórusok "védett időben" énekelhessenek; felmérést készít arról, mikor és milyen erőforrások bevonásával válik elérhetővé, hogy az ének-zene tárgyat csak szaktanár taníthassa az iskolákban. Megalakult a PÖCS, már egymást figyelik a tanárok

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arra is felkérte a bizottságot, hogy a köznevelésért felelős államtitkársággal közösen dolgozzák ki a Klebelsberg Ösztöndíj Program ének-zene tanári kategóriáját. A tárcavezető jelezte: annak érdekében, hogy minden iskolában legyen iskolai kórus, a tárca a következő időszakban pályázatot ír ki új iskolai kórusok alakítására, valamint a működő kórusok segítésére, fejlesztésére.

Kodály Zoltánné és Hoppál Péter vezeti

A Kodály Zoltánné, valamint Mindszenty Zsuzsánna, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek (KÓTA) elnöke, Ittzés Mihály, a Magyar Kodály Társaság elnöke, Vigh Andrea egyetemi tanár, a Zeneakadémia rektora, Nemes László, a Kodály Intézet vezetője és Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmester részvételével ülésező testület tiszteletbeli elnökévé - Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének javaslatára - Kodály Zoltánnét, a bizottság operatív vezetőjévé pedig Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárt választották meg.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.