A Nemzeti Pedagógus Kar sem támogatja a differenciált béremelést

Az Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Kossuth Rádióban beszélt a Köznevelési Kerekasztal tegnapi üléséről.

  • Eduline
Túry Gergely

Horváth Péter szerint az 59 tankerület létrehozásával „picit jobb esély van arra”, hogy az iskolák reális számokon nyugvó, önálló költségvetéssel rendelkezzenek.

Horváth szerint elfogadhatatlan a differenciált béremelés javasolt módja, hiszen az nem új keretből, hanem a korábban megadott béremelésen belül történne.

Szintén nem tartja elfogadhatónak a differenciált béremelést a Pedagógusok Szakszervezete. Galló Istvánné a napokban tartott évzárón jelezte, akár még Alkotmánybírósághoz is fordulhatnak emiatt.

Alkotmánybírósághoz fordulhat a PSZ

2016 és 2017 szeptemberében még kapják az évekkel ezelőtt beígért béremelés adott évre eső részletét a pedagógusok, mivel annak idején nem volt elég keret arra, hogy egyben magkapják. A hétfőn a parlamentben elfogadott módosítások szerint az illetményemelés fedezetének különbözetét az iskolaigazgatók teljesítményalapon oszthatnák szét a tanárok közt.

A PSZ szerint így nem teljesül a béremelés, amit amúgy is csak részletekben kapnak meg a tanárok, hiszen lesz, aki nem kap annyit, mint amennyit a kormány eredetileg ígért neki.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.