Az Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Kossuth Rádióban beszélt a Köznevelési Kerekasztal tegnapi üléséről.
Horváth Péter szerint az 59 tankerület létrehozásával „picit jobb esély van arra”, hogy az iskolák reális számokon nyugvó, önálló költségvetéssel rendelkezzenek.
Horváth szerint elfogadhatatlan a differenciált béremelés javasolt módja, hiszen az nem új keretből, hanem a korábban megadott béremelésen belül történne.
Szintén nem tartja elfogadhatónak a differenciált béremelést a Pedagógusok Szakszervezete. Galló Istvánné a napokban tartott évzárón jelezte, akár még Alkotmánybírósághoz is fordulhatnak emiatt.
2016 és 2017 szeptemberében még kapják az évekkel ezelőtt beígért béremelés adott évre eső részletét a pedagógusok, mivel annak idején nem volt elég keret arra, hogy egyben magkapják. A hétfőn a parlamentben elfogadott módosítások szerint az illetményemelés fedezetének különbözetét az iskolaigazgatók teljesítményalapon oszthatnák szét a tanárok közt.
A PSZ szerint így nem teljesül a béremelés, amit amúgy is csak részletekben kapnak meg a tanárok, hiszen lesz, aki nem kap annyit, mint amennyit a kormány eredetileg ígért neki.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
