A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) azt javasolja, hogy az iskolaőrök alkalmazása az oktatási intézményekben ne...
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) azt javasolja, hogy az iskolaőrök alkalmazása az oktatási intézményekben ne legyen kötelező jellegű. Michl József, a párt országgyűlési képviselője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: szükségesnek tartják a biztonság erősítését, de a végsőkig ragaszkodnak ahhoz, hogy az iskolákban elsősorban a nevelés eszközei érvényesüljenek. Ugyanakkor bizonyos esetekben az igazgató javaslatára, a szülőkkel egyetértésben szükség lehet szakember segítségére - tette hozzá.
Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője az MTI-nek azt mondta: az az álláspontjuk, hogy azoknak, akik ezt a feladatot betöltik, egyfajta pedagógusképzésben kell részesülniük. A kormánypárti politikus kitért arra, hogy egyes iskolákban deviáns gyerekek és szülők terrorizálják a tanárokat és a többi gyereket. A jelenség ellen határozottan fel kell lépni - szögezte le.
Ugyanakkor a másik oldalról, ahol rend van, ott nincs szükség iskolaőrre, és találkozni lehet azzal az aggodalommal, hogy adott esetben nehogy túllépjék hatáskörüket. Ezt az aggodalmat akkor lehet eloszlatni, ha differenciált megoldásban gondolkodnak - fűzte hozzá.
Michl József elmondta: felvetésükről már egyeztettek Pintér Sándor belügyminiszterrel, aki nyitottnak mutatkozott ebben az ügyben, így reményeik szerint javaslataik beépülnek a törvénymódosításba. A hvg.hu információi szerint Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán együtt ment neki Pintérnek az iskolaőrök alkalmazása miatt, erről bővebben itt olvashattok.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
