Újabb 500 millió forint jut az általános iskolák alsó tagozatán oktató tanítók és testnevelők továbbképzésére a...
Újabb 500 millió forint jut az általános iskolák alsó tagozatán oktató tanítók és testnevelők továbbképzésére a Kölyökatlétika-program keretében - jelentette be Hoffmann Rózsa köznevelési és Simicskó István sportért felelős államtitkár kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Hoffmann Rózsa elmondta: a programnak ebben a tanévben kezdték meg a felmenő rendszerű bevezetését az alsó tagozaton, és célja, hogy a gyerekek játékos formában minél előbb találkozzanak a sporttal, a mozgással. Ugyanakkor ehhez fel kell készíteni a tanítókat, a testnevelőket. Ezért tavaly több mint ezer pedagógust képeztek ki a Semmelweis Egyetem szakembereinek részvételével, amire 500 millió forint állt rendelkezésre.
A mostani 500 millió forintból pedig újabb több mint ezer tanárt lehet kiképezni - tette hozzá a köznevelési államtitkár. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a diákok minél többet mozogjanak. A mindennapos testnevelés kiemelt kormányzati program, amely szintén felmenő rendszerben, szintén a mostani tanévben indult el.
A sport nem elveszi a tanulástól az időt, a rendszeresen mozgó, sportoló gyerekek tanulmányi eredménye is javul - magyarázta. Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta: ősszel felmérik, pontosan hány gyermeket érint a program, és az a cél, hogy mindenki részt vegyen benne.
Simicskó István a nemzetközi program sikerességét hangsúlyozta, és azt, hogy sportolással kialakulhat az a fair play szellem, ami a mindennapokban is nagyon fontos lehet. A programban világszerte 1,5 millió gyermek vett részt eddig - tette hozzá.
Azt szeretnék, hogy a jövőben a testnevelő tanárok felsőoktatási képzésének is része legyen az atlétikai szövetség közreműködésével indított Kölyökatlétika-program - mondta Simicskó István, aki azt is hangsúlyozta, hogy az iskoláknak nem kell anyagilag hozzájárulniuk a programhoz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
