Megjelent a hivatalos 2025/2026-os tanév rendje
A Belügyminisztérium a Magyar Közlönyben hozta nyilvánosságra a 2025/2026-os tanév hivatalos rendjét: a tervezethez képest egy héttel tovább fog tartani a tanév első féléve.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A második félév elején az iskolákban és az óvodákban is tartanak szülői értekezletet, ezen többek között milyen programok várhatóak a tanév második részében. Például mikor lesz az osztálykirándulás, kell-e esetleg pluszban valamit befizetni vagy éppenséggel milyen az osztály tanulmányi előmenetele.
Érdemes kiemelni, hogy ezen nem kötelező, csak ajánlott részt venni, így jogi következménye sincs annak, ha ezen egyik szülő sem tud megjelenni munka vagy egyéb elfoglaltság miatt.
A Belügyminisztérium a Magyar Közlönyben hozta nyilvánosságra a 2025/2026-os tanév hivatalos rendjét: a tervezethez képest egy héttel tovább fog tartani a tanév első féléve.
Ha valaki valamilyen ok (például munka, betegség vagy más program) miatt nem tud elmenni, akkor érdemes jelezni az osztályfőnöknek vagy esetleg utólag megkérdezni a többi szülőtől, hogy miről is volt szó.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.