Csakúgy, mint az őszi szünet előtt, a téli szünet előtt is lesz egy szombati tanítási napja a diákoknak.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, december 13-án szombaton a felnőtteknek dolgozni, a diákoknak pedig iskolába kell menni csakúgy, mint egy rendes hétköznapon. Azért, mert ekkor kell ledolgozni a december 24-ét, ami tavalyhoz hasonlóan idén is pihenőnap, azaz munkaszüneti nap lesz.
A diákoknak ugyanakkor december 24-én már javában tartani fog a téli szünet, ami 2025-ben december 20-án kezdődik, az első tanítási nap pedig 2026. január 5-én, hétfőn lesz. Ezért felmerülhet a kérdés, hogy miért kell akkor mégis iskolába menni.
A válasz a köznevelési törvényben, illetve a kormány határozataiban keresendő. Először 2024-ben nyilvánították munkaszüneti napnak a december 24-ét is, ez pedig hiába esik hivatalosan a téli szünet idejére, az illetékes jogszabály szerint le kell dolgozni.
"A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (1) bekezdésének értelmében az iskolában a tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik,
tehát a tanév rendjével kapcsolatos rendeletben előírt tanítási napokat összhangba kell hozni a jogszabály által előírt, országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezéssel"
- írják.
Az intézmények kötelesek az ilyen napokon felügyeletet biztosítani, illetve azok számozott tanítási napnak is minősülnek. Saját hatáskörben ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy tanítás nélküli munkanapot tartanak és a diákokat valamilyen iskolán kívüli programra viszik, az intézményvezető pedig akár igazgatói szünetet is elrendelhet.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
