A tanárnőt a kezén és a mellkasán érte a lövedék. A történtekért az iskolát teszi felelőssé.
Tízmillió dollárt, azaz nagyjából 3,3 milliárd forintnak megfelelő összegű kártérítést ítélt meg az esküdtszék annak az amerikai tanárnőnek, Abby Zwernernek, akit 2023-ban egy hatéves gyerek az osztálytermében meglőtt - írja a CNN.
A gyerek az édesanyja 9 milliméteres félautomata fegyverét a hátizsákjában vitte magával az iskolába. Ezt aztán az egyik tanítási óra alatt elővette és a tanárára célzott vele, akit - miután az megpróbálta elvenni tőle megsebesített. A lövedék Zwerner ezén áthatolva a mellkasába fúródott, a tanárnőnek mégis volt ereje arra, hogy az osztályába járó többi diákot kiterelje a tanteremből, el a lövöldöző gyerek közeléből.
A történtek után Zwerner a bíróságon 40 millió dolláros keresetet nyújtott be az az iskola volt igazgatóhelyettese, Ebony Parker ellen, arra hivatkozva, hogy az nem tett semmit, miután állítólag figyelmeztették, hogy a kisfiú fegyvert hozhatott az iskolába. Az ügyvédje szerint azonban Parker nem tudhatta előre, mi fog történni, továbbá “az iskola biztonságáért minden iskolai vezető felelős, nem csupán egy ember.”
Zwerner a bíróságon azt mondta; a történtek miatt eltávolodott a családjától, visszahúzódóvá vált és a kézsérülése miatt egy üveg kupakját is nehezen tudja letekerni.
A tárgyalás mintegy 5.5 órán át tartott, az ítélet ellen a megvádolt igazgatóhelyettes fellebbezett.
A gyerek anyját is felelősségre vonják
Szintén ebben az ügyben 2023 áprilisában, néhány hónappal a történteket követően a hatéves lövöldöző gyerek édesanyja ellen is eljárás indult. Howard Gwynn ügyész közleménye szerint azért, mert a gyereket elhanyagolták, a töltött fegyvert pedig felelőtlen módon szabadon hagyták". A család ügyvédje ezzel szemben azt állította, a fiú szülei elzárva tartották a tanárnőt megsebesítő fegyvert, hiszen "elkötelezettek voltak" a szabályos és felelősségteljes fegyvertartás mellett.
A család szerint ugyanakkor a fiú „súlyosan fogyatékos, mentális kezelésben is részesült”, ennek fényében nem ők felelősek a történtekért.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
