Válaszolunk.
Nem engedte ki órán a mosdóba az elsős gyereket egy tanárnő, ezért a kislánynak székrekedése lett, amit csak kúppal tudtak orvosolni - erről írt legalábbis egy magyar felhasználó a Redditen, aki egyben arról is érdeklődött, hogy normális-e ez a fajta hozzáállás az iskolákban.
Mennyire normális ez így? Ezek bevett dolgok első osztályba vagy csak itt nem működik normálisan valami?
Azt, hogy kimehet-e óra közben egy diák a mosdóba, csakúgy mint az evést és ivást, az iskola házirendje szabályozza; amiről - jobb esetben - a szülőket és a diákokat is tájékoztatják. Ezeket azonban felülírhatja a pedagógus saját, egyéni döntése a körülmények tekintetében. Ilyen körülmény lehet például az, hogy az óvodából éppen csak elballagott 6-7 éves kisdiákok szeptember első heteiben nem feltétlen tudnak még alkalmazkodni a szabályokhoz és követelményekhez.
2023-ban egyébként a Bors is erről kérdezte Dr. Sáfrány Íriszt, a D.A.S. jogtanácsosát, aki az óra alatti mosdózással, evéssel és ivással kapcsolatban azt mondta;
A gyermeknek joga van az alapvető testi szükségletek kielégítéséhez, tehát a tanár nem tagadhatja meg, hogy tanórán elmehessen mosdóba vagy egyen, ha megéhezik. Ugyanakkor fontos, hogy a diák ne éljen vissza ezzel a jogával, mert ezzel zavarhatja a többi diákot a tanulásban, és hátráltathatja a tanárt a tanításban.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
