A fenntartónak ki kell fizetnie a tanárok távolléti díját és végkielégítést is kell kapniuk.
Másodfokon a pedagógusoknak adott igazat a bíróság: jogellenes volt két tanár elbocsátása, akik a 2022-es polgári engedetlenségi akcióban vettek részt, amelynek célja az oktatás problémáira való figyelemfelhívás volt - számolt be róla az RTL Híradó.
2022-ben több iskola tanára is úgy döntött, hogy az órák megtartásának megtagadásával hívja fel a figyelmet a közoktatás súlyos gondjaira. A polgári engedetlenség következményeként több pedagógust elbocsátottak, köztük az Eötvös József Gimnáziumban tanító Törökné Pethő Erzsébetet és a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban dolgozó Kapin Lillát.
A két tanár munkaügyi pert indított a tankerület ellen, miután rendkívüli felmentéssel bocsátották el őket. A bíróság első fokon a tankerületnek adott igazat, ám a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon megváltoztatta az ítéletet, és kimondta: az elbocsátások jogszerűtlenek voltak.
A bíróság arra kötelezte a fenntartót, hogy fizessen a tanároknak távolléti díjat és végkielégítést, valamint vállalja a per költségeit is – mindez összesen közel hárommillió forintot tesz ki.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
