Gulyás Gergely elmondta, szándékosan nem emelik a családi pótlék összegét

A miniszter szerint azért nem emelik meg a családi pótlék összegét, hogy a gyerekvállalás önmagában ne lehessen megélhetési forma.

Miután Gulyás Gergely nemrég a Facebookon közzétett videójában kiemelte, hogy „a magyar kormány európai összehasonlításban is a legtöbbet költi családtámogatásra”, megválaszolta azt a kérdést, hogy miért nem emelik a családi pótlék összegét:

„Úgy gondoljuk, hogy a családoknak minden módon és úton segíteni kell, de abban kell segíteni, hogy neveljék a gyermekeiket, és dolgozzanak is közben.”

A családi pótlék már 2008 óta változatlan, ami mára már szinte teljesen elértéktelenedett.

A családi pótlék összege 2025-ben:
  • 1 gyerek után: 12.200 Ft (egyedülálló szülő esetén 13.700 Ft)
  • 2 gyerek után: 13.300 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 14.800 Ft gyerekenként)
  • 3 vagy több gyerek után: 16.000 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 17.000 Ft gyerekenként)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerekre: 23.300 Ft (egyedülálló szülő esetén 25.900 Ft)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyre: 20.300 Ft

Gulyás a videóban azt is elmondta, ezzel a lépéssel azt a korábban létező jelenséget akarják elkerülni, hogy önmagában a gyerekvállalás ne legyen a megélhetés forrása.

Cserébe SZJA-kedvezmény jár az édesanyáknak, valamint évről évre bevezetik a három, illetve két gyermekes anyukáknál is az SZJA-mentességet.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.