Szerinte a szituáció nem fekete-fehér és egy kontrollt vesztett fiatalkorúnak kellett határt szabnia.
„Nem szoktam hozzá, hogy egy 16 éves 5 centiről az arcomba kiabálja, hogy Te, faszszopó!” – mondta a Telexnek Várnai László zugló alpolgármestere, akiről szerdán írtuk meg, hogy megfosztották jogköreitől miután június 12-én egy osztálykirándulás alatt, ahol ő kísérő szülőként vett részt, megütött egy 16 éves gyereket.
Várnai azt is kifejtette a lapnak, hogy a maga részéről sajnálja, hogy elvesztette a türelmét. „Ezért én a szülőt tegnap megkerestem, és elnézést kértem, bár igazán egy az osztály előtti kölcsönös bocsánatkérésnek örültem volna.”
Utóbbit azért mondta, mert a kiránduláson úgy értékelte, hogy „egy a fiamat és engem a legszélsőségesebben becsületsértő jelzőkkel illető, fenyegető nagykamasznak – aki nálam magasabb – egy kontrollt vesztett fiatalkorúnak kellett határt szabni" – fogalmazott.
Továbbá kiemelte, hogy a saját 15 éves fiát még sosem ütötte meg és nem tartja a verést, a pofont elfogadható módszernek. Várnai úgy gondolja, hogy a szituációt és a fenti körülményeket figyelembe véve a polgármester lemondásra felszólítása aránytalan, hiszen nincs is az üggyel kapcsolatban lezárt vizsgálati eredmény, és szerinte a 15 évnyi zuglói lokálpatrióta tevékenysége, továbbá a koalíció feláldozása sem arányos egyetlen meggondolatlan, akár a pillanat hevében túlzó reakcióért. Összességében szerinte a szituáció nem fekete fehér.
Várnai két szülői levelet is megmutatott a lapnak, az egyik egy kísérő szülőé, aki azt írta, hogy a politikus nem provokálta a gyereket, és nem látta, hogy mást megütött volna. A fiúról pedig azt írták, hogy alpári, pökhendi stílusban szidta az érintetteket, mert nem volt kedve lejönni a hegyről.
Rózsa András, Zugló polgármestere szerdán azt írta a Facebookon, hogy „Várnai László szeretett volna beszélni az iskola vezetőjével, a gyermek szüleivel és magával a gyermekkel is, és bocsánatot kérni tettéért. Erre tekintettel adtam pár napot és vártam, hogy ő maga jelentse be lemondását. Sajnos ez a bejelentés ez idáig elmaradt, ezért az ügy komolyságára való tekintettel kénytelen vagyok a nyilvánosság előtt felszólítani a lemondásra és a nyilvános bocsánatkérésre.”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
