A legtöbben visszatérnének a régi rendszerhez.
Legkésőbb június 13-án véget érne a 2024/25-ös tanév, ha a szülők és diákok dönthetnének. Ez derül ki legalábbis az Eduline nem reprezentatív szavazásából, amit 24 óra alatt több mint 700 fő töltött ki.
Ebben arról kérdeztük az olvasóinkat, meddig tartana a tanév, ha ők dönthetnének - ellentétben a Belügyminisztériummal, ami két évvel ezelőtt úgy határozott; meghosszabbítják a tanévközi szüneteket és így a nyári szünet egy héttel később, június harmadik hétvégéjén kezdődik.
Válaszadóink az alábbi négy lehetőség közül választhattak;
A legtöbben pedig az eddig beérkezett válaszok alapján úgy tűnik, vagy visszaállítanák a korábbi tanév rendjét, amely szerint a nyári szünet legkésőbb június második hétvégéjén elkezdődött, vagy pedig még rövidítenének is a tanéven és már június 6-án véget érne a tanítás.
A szavazatok 34-34 százaléka érkezett ugyanis a június 6. és 13. lehetőségekre, a kitöltők 27 százaléka pedig már május végével nyári szünetre menne.
A jelenlegi, június 20-ig tartó tanévvel a válaszadók mindössze 6 százaléka elégedett és ért egyet.
Szavazni ide kattintva tudtok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
