Az általános iskolai beiratkozáshoz is szükséges az oktatási azonosító

Mutatjuk, hogy honnan lehet lekérdezni, ha még nem tudnátok.

  • Rodler Lili

Az óvodásoknak is van olyan egyedi azonosítójuk, ami a közoktatásban a diákokat és a tanárokat hivatott azonosítani. Ez az a szám, ami a diákigazolványon is szerepel, 7-sel kezdődik és egy 11 számjegyű számsorból áll.

Mivel egy leendő elsősnek természetesen még nincsen diákigazolványa, így az oktatási azonosítójához más úton kell hozzájutni.

Közeleg a beiratkozás az általános iskolákba - itt nézhetitek meg, melyik a körzetes intézményetek

A legegyszerűbb, ha az óvodától, vagy pedig az óvodapedagógustól kéritek el a számot. Viszont, ha a gyereknek van már Ügyfélkapu+-a vagy esetleg DÁP-ja, akkor ezen az oldalon az azonosítás után le is tudjátok kérdezni az oktatási azonosítóját.

Fontos, ne keverjétek össze az oktatási azonosítót az OM azonosítóval. Az utóbbi ugyanis mindig egy adott oktatási intézményt jelöl.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.