2025. február 20-ig lehet jelentkezni a középiskolákba.
"A középfokú felvételi eljárásban a 9. évfolyamra jelentkezők felvételi lapjait (tanulói adatlap és jelentkezési lapok) az általános iskolák töltik ki. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban továbbtanulni szándékozóknak a lapokat egyénileg kell kitölteniük az OH honlapján elérhető KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszer erre létrehozott felületén. A kitöltött dokumentumokat 2025. február 20-ig kell eljuttatni a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskolákba és az OH-ba. A kézzel kitöltött felvételi lapok feldolgozására nincs lehetőség" - figyelmezetet az Oktatási Hivatal.
A középiskolai felvételi során nincs megszabva, hogy a diákok hány intézményt jelölhetnek meg. Fontos azonban, hogy a lista első helyére az a középiskola kerüljön, ahová a diák a leginkább szeretne bejutni, még akkor is, ha ennek sikeressége egyelőre bizonytalannak tűnik. A felvételi eredmények megérkezését követően ugyanis nem lesz lehetőség válogatni; sorrendmódosításra viszont március 25-27. között lesz lehetőség. Új iskolát azonban ilyenkor már nem lehet felvenni a listába, csak a korábban megjelölt intézmények sorrendjén lehet majd változtatni, például a szóbeli felvételi vizsgát követően.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
