AKG: 11 éve nem volt ilyen nehéz a hatodikosok központi írásbelije magyarból

Az iskola saját eredményei alapján a hatodikosok átlagosan 28,6 pontot értek el magyarból.

11 éve nem volt ilyen nehéz a magyar felvételije a hatosztályos gimnáziumokba készülőknek – tette közzé statisztikáját az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG).

Az AKG minden évben közzéteszi a náluk írt felvételi tesztek statisztikáit, amikből bár csak az ott felvételit írók által elért átlagpontszámok láthatók, az intézmény szerint ebből elég jó becslést lehet adni a várható országos átlagokra. A hatodikos írásbelik átlaga 10 év átlagában mindössze 0,4-1,2 ponttal tért el az országos átlagtól.

Idén az AKG-ban írt vizsgadolgozatok átlagai a következők voltak:

  • 6.-os vizsgázók: magyar 28,6 – matek 26,5
  • 8.-os vizsgázók: magyar 33,7 – matek 30,0

A gimnázium a friss eredményeket összevetette az elmúlt évek pontszámaival, amiből kiderült, hogy a hatodikosoknak magyarból 11 éve nem volt ilyen nehéz a felvételi:

 

Ennek ellenére a tanárok nem tartották inkorrektnek a feladatsorokat, mivel ennek célja, hogy segítséget adjon a felvételi rangsorolásban a készségek és a felkészültség alapján - írták az iskola oldalán.

Az intézmény szerint a hatodikos eredményekkel szemben a nyolcadikosok matek és magyar átlageredményei várhatóan nem nagyon fognak eltérni a tavalyi átlagtól, országos szinten sem, ami általában 5-7 ponttal szokott kevesebb lenni, mint az AKG átlaga.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.