Mutatjuk, hány pontot értek el matematikából és magyarból a negyedikesek 2024-ben.
Összesen 6466 negyedikes diák írta meg a központi írásbeli felvételit magyarból és/vagy matematikából 2024-ben. Ők azok, akik feltehetően valamilyen nyolcosztályos gimnáziumba jelentkeztek vagy terveztek jelentkezni.
A megmérettetésen a diákok mindkét tárgy esetében maximum 50 pontot szerezhettek.
Magyarból 2024-ben összesen 6465 negyedikes diák írta meg a vizsgát, akik az Oktatási Hivatal adatai szerint 50 pontból átlagosan 30,1 pontot értek el. Ezt azt jelenti, hogy a többi évfolyamhoz, tehát a hatodikosokhoz és a nyolcadikosokhoz hasonlóan ők is rontottak. A 2023-ban felvételiző negyedikesekhez képest 5,7 ponttal alacsonyabb eredményt értek el.
Matekból 6463-an írták meg a feladatlapot a legkisebb felvételizők közül. Ők 50 pontból 36,9 pontos pontátlagot értek el, ami viszont a 2023-as eredményekhez képest sokkal jobb eredményt jelent. A korábbi évben ugyanis a negyedikesek matematikából csak 28,6 pontos átlageredményt értek el.
Hogyan számolják a pontokat a középiskolai felvételin?
A középiskolai felvételi pontszámításának módját az intézmények a felvételi tájékoztatóikban maguk határozzák meg. A pontszámítás történhet
Azokban az iskolákban, ahol a felvételi tájékoztató szerint kérik a központi felvételi megírását, a diákok összpontszámának legalább felét ennek a vizsgának az eredménye kell, hogy adja, az viszont iskolánként, sőt, tagozatonként is eltérő, hogy ehhez mindkét tárgyat figyelembe veszik-e, vagy csak a magyart vagy csak a matematikát. Az is előfordulhat, hogy mindkét tárgyat beszámítják, de az egyiket nagyobb súllyal, mint a másikat.
Mikor lesz a központi felvételi 2025-ben?
A központi felvételi vizsgát 2025-ben január 18-án délelőtt 10 órától szervezik meg. Azok, akik erről valamilyen alapos indoknál fogva lemaradnak, 2025. január 28-án 14 órától írhatják meg a pótvizsgát a pótnapon. A központi felvételi legfontosabb dátumait ebben a cikkben szedtük össze nektek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
