Kérheti az iskola a diák felekezeti hovatartozásának megadását?

Röviden: nem.

  • Székács Linda

A faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, illetve a vallásos és más meggyőződésekre vonatkozó adatok az illetékes törvény értelmében különleges adatnak számítanak, amelyek csak akkor kezelhetők, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárul.

A Szülői Hang Facebook-csoportjában egy szülő azt a kérdést tette fel, hogy megteheti-e az iskola, hogy arra kérje a szülőket; adják meg a gyerekük felekezeti hovatartozását. Hogy miért, azt nem indokolták meg.

A fentebb hivatkozott, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint ugyanakkor ezt az intézmény nem teheti meg, és a köznevelési törvényben is azt írják, hogy az iskola csak az alábbi személyes adatokat tarthatja nyilván a tanulmányi rendszerében:

  • a gyerek, tanuló neve,
  • születési helye és ideje,
  • anyja születési családi és utóneve,
  • neme,
  • állampolgársága,
  • lakóhelyének, tartózkodási helyének címe,
  • személyi azonosításra szolgáló okmány megnevezése és száma,
  • telefonszáma,
  • elektronikus levelezési címe,
  • társadalombiztosítási azonosító jele,
  • nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, valamint száma.

Felsorolják még többek között az oktatási azonosító számát, a diákigazolvány sorszámát is, a felekezeti hivatartozásról szóló adatok azonban itt sem szerepelnek. Az intézmény tehát nem kötelezheti sem a szülőket, sem a diákokat a felekezeti hovatartozás megadására.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.