Ha nem kérvényezik a szülők a plusz egy év óvodát és a nagycsoportos betölti a hatot 2025. augusztus 31-ig, akkor a gyereknek el kell kezdenie jövő szeptemberben az iskolát.
Bár még pontos dátum nincsen, de az előző években december végén nyílt meg a rendszer az Oktatási Hivatal oldalán, ahol a szülők kérhetik az iskolakezdés halasztását. Erre azonban összességében nincsen túl sok idejük, hiszen várhatóan január közepéig kell leadniuk a kérvényt.
Az előző évek statisztikáiból az látszik, hogy 10-ből átlagosan 9 gyerek megkapja a plusz egy évet. A Szülői Hang 2024/2025-ös tanévre vonatkozó adatai szerint a beadott kérelmek mintegy 51 százalékánál alapból megadták a plusz egy év ovit, azonban az esetek 49 százalékában szakszolgálathoz küldték a gyereket. A szakszolgálathoz küldött gyerekek 93 százalékánál pedig megadták a plusz egy év óvodát.
A plusz egy év óvodával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
