Ha nem kérvényezik a szülők a plusz egy év óvodát és a nagycsoportos betölti a hatot 2025. augusztus 31-ig, akkor a gyereknek el kell kezdenie jövő szeptemberben az iskolát.
Bár még pontos dátum nincsen, de az előző években december végén nyílt meg a rendszer az Oktatási Hivatal oldalán, ahol a szülők kérhetik az iskolakezdés halasztását. Erre azonban összességében nincsen túl sok idejük, hiszen várhatóan január közepéig kell leadniuk a kérvényt.
Az előző évek statisztikáiból az látszik, hogy 10-ből átlagosan 9 gyerek megkapja a plusz egy évet. A Szülői Hang 2024/2025-ös tanévre vonatkozó adatai szerint a beadott kérelmek mintegy 51 százalékánál alapból megadták a plusz egy év ovit, azonban az esetek 49 százalékában szakszolgálathoz küldték a gyereket. A szakszolgálathoz küldött gyerekek 93 százalékánál pedig megadták a plusz egy év óvodát.
A plusz egy év óvodával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
