WHO: a magyar tinik több mint fele minden nap a barátaival lóg a neten

Az Egészségügyi Világszervezt 44 országban mérte a kamaszkorú gyerekek online jelenlétét. Legfrissebb jelentésükből kiderült, hogy helyzet nem túl fényes.

  • Rodler Lili

A jelentésből kiderült, hogy a lányok töltik a legtöbb időt az online közösségi platformokon, a fiúk ezzel szemben jórészt játszanak, ami viszont feltűnő, hogy egyre több kiskamaszt veszélyeztet a teljes függőség. A felmérést magát egyébként 2022-ben végezték, a koronavírus-járvány lecsengésekor, és 280 ezer fiatalt kérdeztek meg a világ minden tájáról. A fókuszt a 11, 13 és 15 évesekre helyezték.

A kérdések az online világban való jelenlétet vizsgálták, a közösségi médiában való jelenlétet és az online játékot. Ha csak a kommunikációt nézzük, akkor megállapítható, hogy az országban a 15 éves lányok 30 százaléka van állandóan jelen az online térben, de már a 11 évesek 13 százaléka is szinte mindig a neten kommunikál egymással.

A kutatás során 4 különböző felhasználó kategóriát különböztettek meg.

  • A problémás kategóriába azok a tinik esnek, akik nehezen tudják kontrollálni a saját képernyőidejüket, ingerültek lesznek, ha nincs náluk a telefonjuk és akkor is állandóan a közösségi médián gondolkodnak, ha épp nem férnek hozzá, akár az iskolában.
  • Az „intenzív” használók, azok, akik még a fenti tüneteket nem mutatják, de a hét minden napján jóformán állandóan kapcsolatban vannak másokkal az online világban.
  • Az „aktív” kategóriába azok estek, akik napi rendszerességgel használja a különböző felületeket online kapcsolattartásra, például barátokkal, osztálytársakkal, szülőkkel.
  • A harmadik kategória pedig az „inaktív” használók, akik szinte csak hetente, vagy ennél kevesebbszer néz fel a közösségi médiás platformokra.

A felmérés alapján kiderül, hogy a magyar fiatalok hozzák a világátlagot, viszont az aktív felhasználók tekintetében magasan verjük azt. A magyar 11-15 évesek 56 százaléka kommunikál napi szinten az interneten másokkal.

Jó hír ezzel szemben, hogy a problémás kategóriába tartozók tekintetében a mi fiataljaink a világátlag alatt vannak. Mi a korábbi időszak világátlagát érjük el, ami 7 százalék.

Az intenzív felhasználók esetében a magyar fiatalok aránya 27 százalék. Az inaktív kategóriába pedig a felmértek 11 százaléka tartozik.

A vizsgálat eredményei globálisan

Az egész vizsgálat eredménye szerint 7 százalékról 11 százalékra nőtt azoknak az aránya, akiknél kifejezetten „problémásnak” nevezhető a közösségi média használata, írta a jelentésében a WHO. A felmérés szerint a 13 évesek közül kerül ki a legtöbb ilyen felhasználó.

Nemek tekintetében jelentős különbségeket állapítottak meg, amik a lányokra nézve nem túl fényesek. Közülük kerülnek ki nagyobb számban a problémás felhasználók és ők azok, akik állandóan online kommunikálnak a barátaikkal. Ezzel szemben a fiúk főleg csak az online játékokat használják, ám ezen keresztül a barátaikkal való kommunikáció is megvalósul.

Számok tekintetében megállapítható, hogy a kamaszok 36 százaléka áll folyamatos online kapcsolatban a barátaival, ez az arány egyébként a 15 éves lányok között a legmagasabb (44%). A kamaszok harmada minden nap játszik online játékokkal, 22 százalékuk napi négy órát is. Ez utóbbi főleg a 13-15 éves fiúkra jellemző.

Lehetséges megoldások

A problémás felhasználók növekedése miatt a WHO a jelentésben arra is felhívta a szülők, a pedagógusok és a törvényhozók figyelmét, hogy muszáj olyan programokat összeállítani, hogy csökkentsék ezt az arányt. Ezt azért is emelik ki a jelentésükben, mivel a problémás felhasználó kategóriába eső fiatalok egészségi állapota veszélyeztetett. Az érintett gyerekek kevesebbet alszanak, sokáig ébren maradnak a képernyő előtt. Ez hosszútávon kihat a mentális egészségükre és a tanulmányi eredményükre is.

Több megoldási lehetőséget is felsorakoztattak:

  • Az iskolákban legyenek a médiatudatosságra nevelő programok, amelyeken például az online biztonságról is tanulhatnak a diákok.
  • Szorgalmazzák a kamaszok számára is elérhető, megfizethető mentális egészséghez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését.
  • Elő kell mozdítani a nyílt párbeszédet, a szülőket arra biztatják, hogy beszélgessenek gyerekeikkel arról, mit jelent a digitális jólét.
  • Nem csak a diákok, hanem a tanárok képzése is elengedhetetlen, kiemelten fontos, hogy a pedagógusok tisztában legyenek a médiatudatosság fogalmával, és hogy ezt hitelesen és pontosan tudják átadni a diákoknak.
  • Elszámoltathatók legyenek a platformok. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatók betartják például a korhatár-korlátozásokat.

    Hozzászólások

    Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

    Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

    Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

    Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

    Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

    Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.