Központi írásbeli: ezek voltak tavaly a hatodikosok mumusfeladatai magyarból

A 2024-es központi írásbeli a hatodikosok közel 80 százaléka erre a feladatrészre nulla pontot kapott.

A híresen nehéz központi írásbeli 2024-ben egy meglepően nehéz feladattal indult a hatosztályos gimnáziumba készülő diákoknak: egy minirejtvényt kaptak, és  "édes" előtaggal összetett szavakat kellett alkotniuk a megadott mássalhangzók segítségével. Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint az édesvíz és az édesszájú szóra a diákok 60 illetve 80 százaléka rájött, de a harmadik kifejezést, az édestestvért, csak a tanulók 20 százaléka találta ki.

A hatodikosok többségének a második feladatban a szólásokkal is meggyűlt a baja, amiket szavak és képek segítségével kellett alkotniuk. A "lába kél" és a "kimutatja a foga fehérjét" szólást csupán minden negyedik diák írta be helyesen.

Szintén problémát okozott a többségnek a szövegértelmezés is egyik kérdése is, amelyre a diákok 77 százaléka nulla pontot kapott.

Az érdemes megjegyezni, hogy tavaly mintegy 10 ezer hatodikos írta meg az 50 pontos központi írásbelit, amelyen  átlagosan 27,3 pontot szereztek.

 

 

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.