Mészáros Csaba szerint a médiafelhajtás nélkül nem menesztették volna a posztjából.
A Madách Imre Gimnázium szerdán felmentett igazgatója az iskola Facebook-oldalán egy bejegyzésben búcsúzott eddigi posztjától.
Ahogyan arról az Eduline is beszámolt, a Belügyminisztérium szerda délelőtt közleményben jelentette be, hogy felmentették a Mészáros Csabát, a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját. A döntést azzal indokolták, hogy nem tartotta be a nemrég bevezetett, az iskolai mobiltelefon-használatra vonatkozó kormányrendeletet.
A volt igazgató üzenetében kiemelte, hogy nem rúgták ki, hanem felmentették a pozíciója alól, emiatt a gimnáziumot sem hagyja el, hanem tanárként fog ott tovább dolgozni.
Továbbá azt is leírta, hogy a médiát tartja felelősnek a helyzet kialakulásáért. A telefonok iskolai használatáról szóló közleményüket már augusztus 19-én közzétették, amivel kapcsolatban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár nem emelt kifogást addig, amíg a média fel nem kapta az ügyet.
„Akkor (és később sem) neki nem volt ellenvetése, mert „milyen mesteri a rendelet, hogy ezt is engedi.” Ha nincs a médiafelhajtás nem mentettek volna fel”
- írja a volt igazgató, és hozzátette: „mert nem a tények számítanak, hanem a botrány és a precedens.”
Mészáros Csaba felmentését követően több demonstrációt is szerveztek, amelyekhez tanárok diákok és szülők is csatlakoztak. Ezzel kapcsolatban Mészáros megjegyezte:
„Aki demonstrál nem értem teszi. Magáért, az iskolájáért és a gyermekei jövőjéért. Nem én kerültem méltatatlan helyzetbe. Én azt tettem, amit tennem kellett. Ha a tantestület ugyanilyen erős és egységes marad, akkor egymás után lőhetik ki a saját igazgatóinkat vagy hozhatnak ide bárkit, a Madách Imre Gimnázium megmarad. Köszönöm a szeretetcunamit! Ha ez a helyzet nincs, nem tapasztalhattam volna meg”
- zárta le bejegyzését.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
