Franciaországban is tiltják az iskolai mobilozást, de még csak tesztjelleggel

Ha sikeresnek ítélik meg a tesztet, januártól az összes iskolára kiterjeszthetik a tiltást.

  • Tornyos Kata

Franciaországban tesztjelleggel 200 középiskolában tiltják meg a 15 évnél fiatalabb tanulóknak a mobilhasználatot – írta meg a Telex a Guardianre hivatkozva. A kísérlet ideje alatt a gyerekeknek le kell adniuk a telefonjukat az iskola bejáratánál.

Ezzel kiterjesztenék azt a 2018-as törvényt, ami ugyan megtiltotta az általános és középiskolás gyerekeknek, hogy az iskolában használják a mobiljukat, viszont nem kellett leadniuk a digitális eszközöket. Ha sikeresnek ítélik meg a tesztet, januártól az összes iskolára kiterjeszthetik a tiltást.

Egy márciusban közzétett 140 oldalas jelentés szerint az lenne a jó, ha a gyerekek 11 éves korukig egyáltalán nem használhatnának mobilt, utána is csak maximum internet nélkül. 13 és 15 éves kor között már netezhetnének is a fiatalok, viszont a közösségi média továbbra sem lenne tanácsos.

Ahogy arról korábban az Eduline-on is beszámoltunk, a Magyar Közlönyben megjelentek szerint a szeptemberben kezdődő 2024/25-ös tanévtől kezdve bizonyos eszközöket tanítási időben tilos lesz használni, míg más eszközöket - beleértve az okostelefont, tabletet, laptopokat - az iskola jogosult lesz elvenni, és ezeket csak korlátozottan, tanári engedéllyel lehet majd elővenni. Ebben az esetben ezt rögzíteni kell majd a tanulmányi rendszerben, beleértve “a birtoklás és a használat célját, az engedély érvényességének időtartamát és a birtokolható eszközt" is. A rendelet ellenére azonban nem veszik el a digitális eszközöket a diákoktól a budapesti Madách Imre Gimnáziumban

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.