Ekkor lesznek a szünetek a közoktatásban és a szakképzésben a 2024/25-ös tanévben

Mivel különböző tanév rendje vonatkozik a közoktatásra és a szakképzésre, a szünetek időpontjai is némileg eltérnek. Idén azonban úgy tűnik, a kormány törekedett arra, hogy összehangolják a pihenők időpontjait. Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek a közoktatásban és a szakképzésben.

  • Székács Linda

A 2024/25-ös tanévben az őszi szünet a köznevelésben és a szakképzésben is 2024. október 26-tól november 3-ig tart majd. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap október 25-én, a szünet utáni első tanítási nap pedig november 4-én lesz.

A téli szünet időpontja szintén megegyezik; a diákok a köznevelésben és a szakképzésben is 2024. december 23-tól (hétfő) 2025. január 3-ig lehetnek otthon. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20-án, a szünet utáni első nap pedig 2025. január 6-án lesz.

Sokat kell várni a téli szünet után a tavaszi pihenőre. A közoktatásban és a szakképzésben is a tavaszi szünet 2025. április 17-től (csütörtök) április 25-ig (péntek) fog tartani. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 25-én lesz, a szünet utáni első tanítási nap pedig 2025. április 28-án.

Idén egyedül a nyári szünet kezdetének időpontjában van eltérés. A vakáció előtti utolsó tanítási nap a szakképzésben tanulók számára 2025. június 13-án (péntek) lesz, míg a köznevelésben tanulóknak egy héttel tovább, 2025. június 20-ig (péntek) kell iskolába menni.

A 2024/25-ös szakképzési tanév rendjét itt, a köznevelési tanév rendjét az alábbi cikkben nézhetitek meg:

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.