A forróbb, mediterrán országokban hetekkel később indul a tanév, mint nálunk.
Magyarországon szeptember 2-án (hétfőn) kezdődik a tanítás a 2024/25-ös tanévben, máshol azonban még akár hetekig vakációzhatnak a diákok. Sok esetben azért, mert még szeptemberben is nagy a forróság az országokban.
Törökörszágban, Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban például csak szeptember közepén indul a tanév, és az is előfordulhat - például Olaszország esetében is - hogy az iskolakezdés első napja tartományonként eltér. Ebben szerepet játszhatnak a különböző ünnepnapok, fesztiválok, helyi szokások, a legnagyobb befolyásoló tényező azonban az időjárás; Szicílián és Szardínián például jellemzően melegebb van, mint Észak-Olaszországban.
A helyi szakszervezetek ugyanakkor épp a napokban kezdeményezték az oktatási minisztériumnál, hogy az iskolakezdés dátumát a forróság miatt halasszák októberre.
Bár Közép- és Kelet-Európában is nagy a forróság, a környékünkön az iskolakezdés időpontjának halasztása egyelőre nem merült fel. Szlovákiában Magyarországhoz hasonlóan szeptember 2-án mennek először iskolába a gyerekek. Ausztriában tartományonként eltérő időpontban, de vagy szeptember 2-án, vagy 9-én lesz az első tanítási nap, és Romániában is szeptember második hetén, azaz szeptember 9-én (hétfőn) kezdődik a 2024/25-ös tanév.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
