Tanévnyitót tartanak a Belügyminisztériumban a tankerületi, a pedagógiai és oktatási központok vezetőinek

A tankerületi, pedagógiai és oktatási központok vezetőnek a 2024/2025 tanévről tartanak tájékoztatót, ahol többek között a pedagógusok teljesítményértékeléséről is szó lesz.

Augusztus 27-én a Belügyminisztérium, a Klebelsberg Központ és az Oktatási Hivatal vezetői a 2024/2025 tanévről tartanak tájékoztatót a tankerületi, valamint a pedagógiai és oktatási központok vezetőinek - tette közzé az Oktatási Hivatal. A tervezett napirendben szerepel például a tanév rendje, a felelős működés és gazdálkodás, a tiltott, illetve használatukban korlátozott tárgyakra vonatkozó szabályozás, illetve a pedagógus és igazgatói teljesítményértékelés.

Ugyanis az idei tanév lesz az első, amikor a pedagógusok munkáját egy 100 pontos rendszerben értékelik, de a pontozás eltér aszerint, hogy valaki vezetői megbízásban van-e vagy sem.

A dolgozók eredménye a fejlesztendő és a kiemelkedő skáláján mozog: az lehet kiemelkedő teljesítményű, akinek a pontszáma az elérhető pontszám legalább 80 százaléka, átlagos teljesítményű az, akinek pontszáma ennél kisebb, de az elérhető pontszám legalább 50 százaléka, és fejlesztendő teljesítményszintű az, akinek eredménye az elérhető pontszám 50 százaléka alatti.

Anyagi elismerésre csak a kiváló teljesítményű pedagógusok számíthatnak, de a tankerületi iskolákban az igazgató erre csak javaslatot tehet, a döntést a tankerületi központ hozza meg.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.