Rekordot döntött a magyar csapat a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián

Két ezüstéremmel érkeztek haza.

  • Eduline/MTI

Két ezüstérmet szerzett a magyar csapat a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián - közölte a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont szombaton az MTI-vel.

Július 23. és 31. között rendezték meg a 21. Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpiát Brazíliavárosban, ahol Magyarországot két csapat képviselte. Két ezüstöt is hazahoztak: a 11. osztályos Virág Máté Gergely (Eötvös József Gimnázium) és az idén érettségizett Virág Rudolf (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) szerzett egy-egy érmet.

Az egyéni versenyben öt egzotikus nyelv működési elvének egy-egy részletét kellett megfejteni, mint például a csukcs-kamcsatkai nyelvcsaládhoz tartozó korjákét vagy az ausztráliai pama-nyunga nyelvcsaládhoz tartozó yanyuwa nyelvét, a csapatverseny pedig egy lexikostatisztikai feladat volt.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István