A szakszervezetnek a kormány egy intézkedése miatt havi 1-1,5 millió forinttal csökkentek a bevételeik.
Július 29. és augusztus 2. között tartják az Oktatási Világszervezet tizedik nemzetközi kongresszusát Argentínában. A tagdíjak jelentős csökkenése miatt ezen Magyarország nem tudott volna részt venni, egy német tanárszakszervezet azonban kifizette a magyar küldött költségeit - számolt be róla a Népszava.
A kongresszuson a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet képviseli Magyarországot, aki a német szakszervezet segítsége nélkül sem önerőből, sem a PDSZ forrásaiból nem tudott volna részt venni az eseményen. Ennek oka, hogy az Orbán-kormány tavalyi egyik törvénymódosítása miatt a közszféra munkáltatói már nem utalják tovább automatikusan a szakszervezeti tagoknál a szakszervezeti tagdíjakat, emiatt a pedagógus szakszervezetek bevételei az elmúlt időszakban jelentősen csökkentek.
A kormány azzal indokolta a döntést, hogy ezzel is egyszerűsítik az állam működését, pedig a rendszer automatikusan működött, így az nem okozott plusz terhet a munkáltatóknak. A törvénymódosítás óta azonban a szakszervezeti tagoknak maguknak kell gondoskodniuk a tagdíjak utalásáról, amit sokan még mindig nem tudnak.
Sok tagunkat nem sikerült elérni és még mindig nem tudják, hogy a tagdíjakat már nem vonja le automatikusan a munkáltató, az utalást mindenkinek magának kell intéznie. Emiatt havonta egy-másfél millió forinttal kevesebb a bevételünk, mint korábban
- mondta Nagy Erzsébet.
A forráshiány miatt a szakszervezet lemondott arról, hogy részt vegyen az ötévente tartott kongresszuson, ezt azonban a GEW német tanári szakszervezet nem nézte jó szemmel és vállalták, hogy kifizetik a magyar delegált költségeit.
Az Oktatási Világszervezet - Education International - 10. Kongresszusának képeiNagy köszönet a német tanárszakszervezetnek, a GEW-nek, akik lehetővé tették a részvételünket. #GEW, #EI, #BuenosAires
Erről a PDSZ delegáltja egyébként kedden tartott előadást, és meghívást kapott az Egyesült Államok legnagyobb tanárszervezetétől, az Amerikai Tanárok Szövetségétől is, aminek képviselői kifejezetten a magyar oktatási rendszer állapotáról szeretnének többet megtudni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
