Több mint 500 millió forintba kerül a kormánynak a diákok ingyenes jogosítványszerzése 2024-ben

2024. szeptember 1-jétől térítésmentesen biztosítja a kormány a B kategóriás jogosítvány megszerzését a középiskolásoknak. De mennyibe kerül ez az országnak?

2024-ben több mint 500 millió forintot biztosít a kormány a Magyar Honvédségnek a középiskolások jogosítványszerzésére, 2025-ben viszont ez az összeg már a 800 millió forintot is meghaladja majd  – írja a 24.hu.

Ahogyan arról már az Eduline is beszámolt, 2024. szeptember 1-jétől térítésmentesen biztosítja a kormány a B kategóriás jogosítvány megszerzését a középiskolásoknak.

Március végén Tuzson Bence kormányzati államtitkár jelentette be, hogy szeptembertől a középiskolai oktatás részévé válik a KRESZ és az egészségügyi tanfolyam. A gyakorlati oktatás megszervezését pedig pilot jelleggel fogják elindítani. Mint később kiderült, az utóbbit a honvédség fogja megtartani a résztvevőknek.

A lap szerint a kormánynak ezért egyszeri jelleggel 526 759 445 forintot kell a képzéshez biztosítania a Magyar Honvédségnek a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzésének gyakorlati oktatásban történő részvételéhez. A jövő évi költségvetést pedig úgy kell megtervezniük, hogy a pilotprogramra 2025-ben 831 751 580 forintot szánnak.

A gyakorlati oktatás lebonyolítása érdekében jelenleg 26 hivatásos katona vesz részt a Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI) oktatóképzésén, amit augusztusra be is fejeznek. A katonából átképzett leendő oktatóknak csak a B kategória anyagát kell ismerniük, a felvételhez pedig a járműműszaki ismeretekről, de még a vezetési tudásukról sem kellett számot adniuk.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.