2024. szeptember 1-jétől térítésmentesen biztosítja a kormány a B kategóriás jogosítvány megszerzését a középiskolásoknak. De mennyibe kerül ez az országnak?
2024-ben több mint 500 millió forintot biztosít a kormány a Magyar Honvédségnek a középiskolások jogosítványszerzésére, 2025-ben viszont ez az összeg már a 800 millió forintot is meghaladja majd – írja a 24.hu.
Ahogyan arról már az Eduline is beszámolt, 2024. szeptember 1-jétől térítésmentesen biztosítja a kormány a B kategóriás jogosítvány megszerzését a középiskolásoknak.
Március végén Tuzson Bence kormányzati államtitkár jelentette be, hogy szeptembertől a középiskolai oktatás részévé válik a KRESZ és az egészségügyi tanfolyam. A gyakorlati oktatás megszervezését pedig pilot jelleggel fogják elindítani. Mint később kiderült, az utóbbit a honvédség fogja megtartani a résztvevőknek.
A lap szerint a kormánynak ezért egyszeri jelleggel 526 759 445 forintot kell a képzéshez biztosítania a Magyar Honvédségnek a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzésének gyakorlati oktatásban történő részvételéhez. A jövő évi költségvetést pedig úgy kell megtervezniük, hogy a pilotprogramra 2025-ben 831 751 580 forintot szánnak.
A gyakorlati oktatás lebonyolítása érdekében jelenleg 26 hivatásos katona vesz részt a Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI) oktatóképzésén, amit augusztusra be is fejeznek. A katonából átképzett leendő oktatóknak csak a B kategória anyagát kell ismerniük, a felvételhez pedig a járműműszaki ismeretekről, de még a vezetési tudásukról sem kellett számot adniuk.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
