Még nem végleges a 2024/25-ös tanév rendje: ekkor érkezhet

Egyelőre nem érdemes utazásokat foglalni a következő tanévre, hiszen még nem jelent meg a 2024/25-ös tanév rendje.

  • Székács Linda

A Belügyminisztérium oldalán körülbelül egy hónappal ezelőtt, június elején nyilvánosságra hozták a tanév rendjének tervezetét, ami szerint a következő tanév tanítási szüneteinek időpontjai a következőképp alakulnak majd:

  • Őszi szünet: 2024. október 26-tól november 3-ig. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap: október 25.(péntek) , a szünet utáni első tanítási nap pedig november 4. (hétfő)
  • Téli szünet: 2024. december 21 -től 2025. január 5-ig. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20. (péntek) , a szünet utáni első tanítási nap 2025. január 6. (hétfő)
  • Tavaszi szünet: 2025. április 17-től 27-ig. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 16. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 28. (hétfő).
  • Nyári szünet: 2025. június 21-én kezdődik és augusztus 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap június 20. (péntek)
A tanév rendjének tervezete ugyanakkor június 18-ig társadalmi egyeztetés alatt volt, így tehát előfordulhat, hogy a végleges - még nem nyilvánosságra hozott - tanév rendjében található dátumok némileg eltérnek majd a tervezetben megjelent időpontoktól.
Az azzal kapcsolatos érdeklődésünkre, hogy mikor jelenhet meg a Magyar Közlönyben a végleges, 2024/25-ös tanév rendje, a Belügyminisztérium azt válaszolta; a tanév rendjével kapcsolatos társadalmi egyeztetés már lezárult, hamarosan a közzététele is megtörténik.
    Hozzászólások

    „A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

    Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

    Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

    Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

    „Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

    Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

    Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

    Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.