Még nem végleges a 2024/25-ös tanév rendje: ekkor érkezhet

Egyelőre nem érdemes utazásokat foglalni a következő tanévre, hiszen még nem jelent meg a 2024/25-ös tanév rendje.

  • Székács Linda

A Belügyminisztérium oldalán körülbelül egy hónappal ezelőtt, június elején nyilvánosságra hozták a tanév rendjének tervezetét, ami szerint a következő tanév tanítási szüneteinek időpontjai a következőképp alakulnak majd:

  • Őszi szünet: 2024. október 26-tól november 3-ig. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap: október 25.(péntek) , a szünet utáni első tanítási nap pedig november 4. (hétfő)
  • Téli szünet: 2024. december 21 -től 2025. január 5-ig. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20. (péntek) , a szünet utáni első tanítási nap 2025. január 6. (hétfő)
  • Tavaszi szünet: 2025. április 17-től 27-ig. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 16. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 28. (hétfő).
  • Nyári szünet: 2025. június 21-én kezdődik és augusztus 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap június 20. (péntek)
A tanév rendjének tervezete ugyanakkor június 18-ig társadalmi egyeztetés alatt volt, így tehát előfordulhat, hogy a végleges - még nem nyilvánosságra hozott - tanév rendjében található dátumok némileg eltérnek majd a tervezetben megjelent időpontoktól.
Az azzal kapcsolatos érdeklődésünkre, hogy mikor jelenhet meg a Magyar Közlönyben a végleges, 2024/25-ös tanév rendje, a Belügyminisztérium azt válaszolta; a tanév rendjével kapcsolatos társadalmi egyeztetés már lezárult, hamarosan a közzététele is megtörténik.
    Hozzászólások

    Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

    Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    „210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

    Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    „A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

    A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

    10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

    Felsőoktatás
    Kurucz-Gáspár Tünde