Az előző évhez képest csökkent, de a legjobb esetben is csak stagnál a korai iskolaelhagyók aránya

A KSH friss statisztikái szerint a 9 százalékos uniós céltól még mindig elég távol vagyunk.

  • Székács Linda

2022-höz képest 0,8 százalékkal csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, de az elmúlt 10 év adataival összevetve ez még mindig csak stagnálást mutat - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett adataiból.

A szerdán nyilvánosságra hozott számok szerint 2023-ban 11,6 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. A férfiaknak 12,8, a nőknek 10,4 százaléka fejezte be idejekorán a tanulmányait.

Bár ez némileg alacsonyabb, mint az elmúlt évek adatai, hiszen a korai iskolaelhagyók aránya

  • 2022-ben 12,4
  • 2021-ben 12,0
  • 2020-ban 12,1
  • 2019-ben 11,8
  • 2018-ban 12,5
  • 2017-ben 12,5

2016-ban pedig 12,4 százalék volt, az adatok alapján még mindig csak a 2015-ös szintre tértünk vissza. Utoljára ugyanis ekkor volt 11,6 százalék a korai iskolaelhagyók aránya.

A KSH lakossági munkaerő-felmérésén alapuló adatfelvételének kezdete, vagyis 2001 óta egyébként jellemzően 11 és 13 százalék között mozog a korai iskolaelhagyók aránya. A legmagasabb 2001-ben 13,1 százalék, a legalacsonyabb pedig 2010-ben 10,8 százalék volt.

A statisztikák szerint egyébként Magyarországon a férfiak némileg hajlamosabbak a korai iskolaelhagyásra, mint a nők.

Csökkenő tendencia az unióban

Az Eurostat tavaly májusi cikke szerint 2012 és 2022 között jelentősen, mintegy 3 százalékkal 13 százalékról 10 százaléka csökkent a korai iskolaelhagyók aránya. Az uniós cél azonban az, hogy ez az arány 2030-ra 9 százalékra csökkenjen.

Ettől Magyarország egyelőre igen távol áll, tekintve, hogy 2012 és 2022 között leginkább emelkedett vagy éppen csak stagnált a korai iskolaelhagyók aránya, ami a román 16 és a spanyol 14 százalék után Németországgal és Olaszországgal párhuzamosan Magyarországon a legmagasabb (12%).

Tizennyolc uniós ország egyébként már teljesítette a 9 százalékos uniós célt 2022-re. A korai iskolaelhagyók aránya Horvátországban a legalacsonyabb, de 9 százalék vagy az alatti a korai iskolaelhagyók aránya Belgiumban, Csehországban, Írországban, Görögországban, Franciaországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában, Lengyelországban, Portugáliában, Szlovéniában, Szlovákiában, Finnországban és Svédországban is.

Hozzászólások

Gáspár mindössze 15 éves, mégis a világ egyik legrangosabb AI-konferenciáján mutathatja be saját kutatását

Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Havi legalább félmilliós fizetésért nyílt pályázaton keresi a minisztérium azokat a vezetőket, akik levezénylik a kekvák megszüntetését

Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.