Az előző évhez képest csökkent, de a legjobb esetben is csak stagnál a korai iskolaelhagyók aránya

A KSH friss statisztikái szerint a 9 százalékos uniós céltól még mindig elég távol vagyunk.

  • Székács Linda

2022-höz képest 0,8 százalékkal csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, de az elmúlt 10 év adataival összevetve ez még mindig csak stagnálást mutat - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett adataiból.

A szerdán nyilvánosságra hozott számok szerint 2023-ban 11,6 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. A férfiaknak 12,8, a nőknek 10,4 százaléka fejezte be idejekorán a tanulmányait.

Bár ez némileg alacsonyabb, mint az elmúlt évek adatai, hiszen a korai iskolaelhagyók aránya

  • 2022-ben 12,4
  • 2021-ben 12,0
  • 2020-ban 12,1
  • 2019-ben 11,8
  • 2018-ban 12,5
  • 2017-ben 12,5

2016-ban pedig 12,4 százalék volt, az adatok alapján még mindig csak a 2015-ös szintre tértünk vissza. Utoljára ugyanis ekkor volt 11,6 százalék a korai iskolaelhagyók aránya.

A KSH lakossági munkaerő-felmérésén alapuló adatfelvételének kezdete, vagyis 2001 óta egyébként jellemzően 11 és 13 százalék között mozog a korai iskolaelhagyók aránya. A legmagasabb 2001-ben 13,1 százalék, a legalacsonyabb pedig 2010-ben 10,8 százalék volt.

A statisztikák szerint egyébként Magyarországon a férfiak némileg hajlamosabbak a korai iskolaelhagyásra, mint a nők.

Csökkenő tendencia az unióban

Az Eurostat tavaly májusi cikke szerint 2012 és 2022 között jelentősen, mintegy 3 százalékkal 13 százalékról 10 százaléka csökkent a korai iskolaelhagyók aránya. Az uniós cél azonban az, hogy ez az arány 2030-ra 9 százalékra csökkenjen.

Ettől Magyarország egyelőre igen távol áll, tekintve, hogy 2012 és 2022 között leginkább emelkedett vagy éppen csak stagnált a korai iskolaelhagyók aránya, ami a román 16 és a spanyol 14 százalék után Németországgal és Olaszországgal párhuzamosan Magyarországon a legmagasabb (12%).

Tizennyolc uniós ország egyébként már teljesítette a 9 százalékos uniós célt 2022-re. A korai iskolaelhagyók aránya Horvátországban a legalacsonyabb, de 9 százalék vagy az alatti a korai iskolaelhagyók aránya Belgiumban, Csehországban, Írországban, Görögországban, Franciaországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában, Lengyelországban, Portugáliában, Szlovéniában, Szlovákiában, Finnországban és Svédországban is.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.