Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A KSH friss statisztikái szerint a 9 százalékos uniós céltól még mindig elég távol vagyunk.
2022-höz képest 0,8 százalékkal csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, de az elmúlt 10 év adataival összevetve ez még mindig csak stagnálást mutat - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett adataiból.
A szerdán nyilvánosságra hozott számok szerint 2023-ban 11,6 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. A férfiaknak 12,8, a nőknek 10,4 százaléka fejezte be idejekorán a tanulmányait.
Bár ez némileg alacsonyabb, mint az elmúlt évek adatai, hiszen a korai iskolaelhagyók aránya
2016-ban pedig 12,4 százalék volt, az adatok alapján még mindig csak a 2015-ös szintre tértünk vissza. Utoljára ugyanis ekkor volt 11,6 százalék a korai iskolaelhagyók aránya.
A KSH lakossági munkaerő-felmérésén alapuló adatfelvételének kezdete, vagyis 2001 óta egyébként jellemzően 11 és 13 százalék között mozog a korai iskolaelhagyók aránya. A legmagasabb 2001-ben 13,1 százalék, a legalacsonyabb pedig 2010-ben 10,8 százalék volt.
A statisztikák szerint egyébként Magyarországon a férfiak némileg hajlamosabbak a korai iskolaelhagyásra, mint a nők.
Csökkenő tendencia az unióban
Az Eurostat tavaly májusi cikke szerint 2012 és 2022 között jelentősen, mintegy 3 százalékkal 13 százalékról 10 százaléka csökkent a korai iskolaelhagyók aránya. Az uniós cél azonban az, hogy ez az arány 2030-ra 9 százalékra csökkenjen.
Ettől Magyarország egyelőre igen távol áll, tekintve, hogy 2012 és 2022 között leginkább emelkedett vagy éppen csak stagnált a korai iskolaelhagyók aránya, ami a román 16 és a spanyol 14 százalék után Németországgal és Olaszországgal párhuzamosan Magyarországon a legmagasabb (12%).
Tizennyolc uniós ország egyébként már teljesítette a 9 százalékos uniós célt 2022-re. A korai iskolaelhagyók aránya Horvátországban a legalacsonyabb, de 9 százalék vagy az alatti a korai iskolaelhagyók aránya Belgiumban, Csehországban, Írországban, Görögországban, Franciaországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában, Lengyelországban, Portugáliában, Szlovéniában, Szlovákiában, Finnországban és Svédországban is.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).