A szakképző iskolákat is utolérte a fenntartóváltás, egyházi és alapítványi kézbe kerültek

Nem csak az állami általános iskolák és gimnáziumok fenntartóváltása kezdődött el.

  • Tornyos Kata

Az idei tanévben a kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium az alapítványi működésű Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez került, a győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium fenntartását pedig az ugyancsak alapítványi Széchenyi István Egyetem vette át. A Sellyei Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium pedig a Baranyai Református Egyházmegye fenntartásába került – vette észre a Népszava.

A lap szerette volna megtudni a szakképzésért felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, szakképző iskolák esetében összesen mennyi fenntartóváltás történt az elmúlt évben, illetve idén februárig mennyi új fenntartóváltási kérelem érkezett a szakképzési centrumokhoz, de választ többszöri megkeresés után sem kaptak.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor a Népszavának azt mondta, hogy a PSZ a szakképzés esetében egyelőre nem értesült olyan fenntartóváltási “dömpingről”, mint amilyen a köznevelésben kezdetét vette. Az Eduline is beszámolt arról, hogy a Belügyminisztériumnál február végéig közel 60 iskola esetében jelezték egyházak vagy alapítványok, hogy átvennék az egyébként állami iskolát a tankerületektől.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.