Cserébe viszont egy-egy héttel meghosszabbítanák az őszi- és a téli szünetet.
A Nuffield Alapítvány legújabb, a pandémiát követő oktatási egyenlőtlenségek kezeléséről szóló felmérése az iskolai naptár átalakítását, és vele együtt a nyári szünet rövidítését javasolja Angliában - tette közzé a The Guardian.
„Eljött az ideje az iskolai naptár átalakításának, ami megragadt a viktoriánus korban.”
A felmérés az állami iskolák hat hetes nyári szünetének 4 hétre való lerövidítését szorgalmazná, az így fennmaradó hetekkel pedig meghosszabbítaná az őszi és a téli szünetet.
Lee Elliot, a felmérés egyik szerzője és az Exeter Egyetem professzora szerint az akadémiai naptár reformja Angliában hatékony és olcsó módja lenne a világjárvány óta növekvő oktatási megosztottság kezelésének:
"Az iskolai szünetek egyenletesebb elosztása az év során teljesen ésszerű: javítja a tanulók jólétét és a tanárok munkáját többletköltségek nélkül, kiegyensúlyozza a szülők gyermekgondozási költségeit, és potenciálisan növeli a tanulmányi eredményeket sok gyermek számára"
Emellett ismertette a nyári szünet hosszának problémáját, miszerint a jelenlegi felosztás miatt egyes tanulók - különösen az anyagilag hátrányos helyzetűek és a további tanulási igényekkel rendelkezők - nehezen tudnak visszatérni a tanuláshoz a hosszú nyári szünet után. Ez pedig azt eredményezi, hogy az őszi ídőszakban a szükségesnél sokkal több idő megy el az ismétlésre, így nem tudnak megfelelően haladni az új tananyaggal. Továbbá a tanárok, a nyári szünetet követően, általában több viselkedési és jóléti problémáról számolnak be.
A nyári szünet megmaradó négy hete továbbra is kellő időt biztosítana a tanároknak a feltöltődéshez. A meghosszabbított októberi és februári szünetek pedig átsegítenék a diákokat a tanév legfárasztóbb időszakain.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
