Cserébe viszont egy-egy héttel meghosszabbítanák az őszi- és a téli szünetet.
A Nuffield Alapítvány legújabb, a pandémiát követő oktatási egyenlőtlenségek kezeléséről szóló felmérése az iskolai naptár átalakítását, és vele együtt a nyári szünet rövidítését javasolja Angliában - tette közzé a The Guardian.
„Eljött az ideje az iskolai naptár átalakításának, ami megragadt a viktoriánus korban.”
A felmérés az állami iskolák hat hetes nyári szünetének 4 hétre való lerövidítését szorgalmazná, az így fennmaradó hetekkel pedig meghosszabbítaná az őszi és a téli szünetet.
Lee Elliot, a felmérés egyik szerzője és az Exeter Egyetem professzora szerint az akadémiai naptár reformja Angliában hatékony és olcsó módja lenne a világjárvány óta növekvő oktatási megosztottság kezelésének:
"Az iskolai szünetek egyenletesebb elosztása az év során teljesen ésszerű: javítja a tanulók jólétét és a tanárok munkáját többletköltségek nélkül, kiegyensúlyozza a szülők gyermekgondozási költségeit, és potenciálisan növeli a tanulmányi eredményeket sok gyermek számára"
Emellett ismertette a nyári szünet hosszának problémáját, miszerint a jelenlegi felosztás miatt egyes tanulók - különösen az anyagilag hátrányos helyzetűek és a további tanulási igényekkel rendelkezők - nehezen tudnak visszatérni a tanuláshoz a hosszú nyári szünet után. Ez pedig azt eredményezi, hogy az őszi ídőszakban a szükségesnél sokkal több idő megy el az ismétlésre, így nem tudnak megfelelően haladni az új tananyaggal. Továbbá a tanárok, a nyári szünetet követően, általában több viselkedési és jóléti problémáról számolnak be.
A nyári szünet megmaradó négy hete továbbra is kellő időt biztosítana a tanároknak a feltöltődéshez. A meghosszabbított októberi és februári szünetek pedig átsegítenék a diákokat a tanév legfárasztóbb időszakain.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
