Többeknek már volt időpontja és az eljárási díjat is befizették tavaly augusztusban.
Csak 2025 januárjától kaphatnak magasabb fizetést, mert tavaszról őszre tolták több mint ezer pedagógus mesterminősítését - tudta meg a Telex.
"A vizsgák eltolása a programot megvalósító mesterpedagógusokra vonatkozik, a cél, hogy biztosítsák a pedagógusok egyenlő esélyeit" - tájékoztatta a lapot az Oktatási Hivatal.
A pedagógusok ötféle kategóriában minősülhetnek, melyekhez külön meghatározott bérsáv is tartozik. Ezek alsó határai a januárban életbe lépett státusztörvény és a 32,2 százalékos béremelés szerint a következőképpen alakulnak:
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvezetője szerint a magasabb kategóriába való átsorolás a minősítés hónapjától függetlenül eddig minden évben január 1-jével történt, a státusztörvény alapján azonban már csak szeptember 1-től, a sikeres minősítés alapján sorolják át a pedagógusokat a magasabb fokozatba. A hírek szerint azonban a tavaszi minősítési időpontokat márciusról őszre módosították.
„Az iskolában néhány tanárnak már volt időpontja a mesterminősítésre, többen dolgoznak minősítő bizottság tagjaként, mindenkinek törölték a tavaszi időpontját” - mondta egy budapesti középiskola igazgatóhelyettese, aki szerint ez azért is problémás, mert azok akik most minősültek volna, már tavaly augusztusban befizették az eljárás 70 ezer forintos költségét, a fizetésük viszont csak jövő januártól emelkedhet.
A kellemetlenség azokat a pedagógusokat érinti, akik a mesterfokozat két kategóriája (szakértő és szaktanácsadó, illetve programot megvalósító mesterpedagógus) közül programot megvalósító mesterpedagógussá minősülnének. Ez mintegy 1186 pedagógust érint.
Nagy Erzsébet szerint ennek az az oka, szeptembertől meg akarják spórolni az átsorolással járó fizetésemeléseket, ami egy „kisstílű dolog”, ugyanakkor a vizsgák eltolását a hivatal azzal indokolta, hogy így biztosítanák a programmegvalósítási időszak egységességét, figyelembe véve a pedagógusok egyenlő esélyeinek biztosítását is.
A mesterpedagógusoknak egyébként 5 év alatt kell megvalósítaniuk a programjukat, többen pedig már elkezdték előkészíteni a projektjeiket.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
