Alig egy hetük maradt azoknak a szülőknek, akik szeretnék kérelmezni az Oktatási Hivatalnál, hogy nagycsoportos gyerekük még egy évet maradhasson az óvodában. Ha valaki elmulasztja a határidőt, akkor nincs mit tenni: a hatévesnek akkor is el kell kezdenie az elsőt, ha még nem érett rá.
Még ha bonyolultnak is tűnik a folyamat, megéri belevágni, ha valaki úgy gondolja, a gyereke még nem áll készen arra, hogy szeptembertől órákat üljön az iskolapadban.
A legtöbben helyből megkapják a plusz óvodai évet
Az Oktatási Hivatal nyilvántartása szerint 2023/2024-es tanévben életkor alapján 100 289 nagycsoportos vált tankötelessé. A 2023/2024-es tanévre vonatkozóan a szülők 22 743 esetben kérték, hogy gyerekük még egy évet maradhasson az óvodában. Tehát minden negyedik hatéves esetében éltek a lehetőséggel. Az Oktatási Hivatal ezek közül csak 425 esetben utasította el a kérelmet, ami a beérkezett kérvények csupán 1,86 százaléka, és összesen 22 318 gyereknél engedélyezték a plusz egy év óvodát.
De nem mindenki kapta meg helyből a halasztást. Nagyjából a kérelmek 57 százalékánál volt szükség pedagógiai szakértő bizottságra, ahol az esetek túlnyomó többségénél arra a megállapításra jutottak, hogy jobb, ha a gyerek még az óvodában marad. A szakszolgálathoz irányított óvodások közül a vizsgálat során csak 409-et nyilvánítottak iskolaérettnek. Nekik szeptemberben el kellett kezdeniük az elsőt.
56 százalék: helyből igen
A 2024/2025-ös tanévre vonatkozó halasztási kérelmeket már december 28-től lehet leadni elektronikusan ügyfélkapun keresztül vagy postai úton az Oktatási Hivatalnak címezve.
Az első visszajelzések is megérkeztek, hiszen amennyiben a dokumentumok alapján a „tényállás tisztázott” az Oktatási Hivatalnak a beérkezéstől számítva 8 napon kell döntést hoznia. (Ha pedig szakszolgálati vizsgálatra van szükség, akkor ugyanerre 50 napja van.)
Miklós György, a Szülői Hang közösség egyik alapító tagja kérésünkre elmondta, hogy idén az iskolai halasztással kapcsolatos szülői kérdőívüket cikkünk írásáig 158-an töltötték ki. Ebben többek között azt vizsgálják, hogy a halasztási kérelmeket milyen arányban fogadja el, utasítja el helyből az Oktatási Hivatal, és hány esetben küldi az óvodást szakszolgálathoz.
Ez alapján az aktuális arányok a következőképpen alakulnak:
Elutasításról eddig még nem tudnak.
Miklós ugyanakkor megjegyezte, hogy a korábbi tapasztalatok alapján a csoportukban pár százalékkal jobbak szoktak lenni a statisztikák, mint az összesített országos adat. Ennek feltehetően az lehet az oka, hogy a csoporttagok jobban felkészültek és kicsit több támogató papírjuk van.
Igaz, a halasztási kérelemhez nem kötelező mellékleteket csatolni, de erősen ajánlott, hiszen az Oktatási Hivatal az eljárás során azt vizsgálja, hogy a gyerek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet. Ha a szülő nem mellékel semmilyen igazolást, akkor nagyobb az esélye, hogy az OH pedagógiai szakértői bizottsághoz küldi a gyereket.
Milyen dokumentumokat érdemes csatolni?
A kérelemhez minden olyan dokumentum csatolható, ami alátámasztja, hogy a gyereknek még egy évig óvodában kellene maradna. Ilyen többek között a
Ezen kívül lehet igazolást kérni a logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, de még a védőnőtől is.
Miket kell beleírni a szülői indoklásba?
Egy jól megírt alapos szülői indoklás is hasznos lehet. A Szülői Hang segédletben gyűjtötte össze azokat az indokokat, amiket figyelembe vesznek. Például:
Nem érdemes viszont olyanokat beleírni, hogy a következő évben jobb tanítót kap vagy a barátai még egy évet az óvodában maradnak.
Akkor sem kell megijedni, ha egy jól megírt kérelem vagy a csatolt dokumentumok ellenére az Oktatási Hivatal a pedagógiai szakszolgálathoz küldi az óvodást. A korábbi évek tapasztalatai, statisztikái alapján a vizsgálatok során a szakemberek is az esetek döntő többségében megadják a plusz egy év óvodát.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
