Szeptemberben átadták, de még mindig nem nyitott ki a 159 milliós ikervári bölcsőde

Több szülő sem tud addig munkát vállalni, amíg nem nyit meg az intézmény.

Még mindig nem tudott kinyitni az a Vas vármegyei bölcsőde, aminek átadására már szeptemberben sor került. Az RTL Híradó szerint van olyan szülő, aki az állását is elvesztette, mert a bölcsőde nélkül nem tudott visszamenni dolgozni.

Ikervár a bölcsőde fejlesztésére 159 millió forintot nyert uniós és állami pályázaton. Ezenfelül 20 millió forinttal a falu is hozzájárult a megnyitásához. Azonban technikai okok miatt egyelőre még nem tudják fogadni a gyerekeket, ugyanis rossz villanyórát szereltek fel az épületben.

A település polgármestere a szolgáltatókat okolja a problémák miatt:

„Személyesen voltunk bent, kértük őket, hogy szereljék le az elektromos mérőt, hisz mi oda egy másikat szeretnénk, egy napelemes rendszert készítettünk a tetőre, így másfajta mérőberendezésre van szükség. Ezek felett a dolgok felett ők elsiklottak, nekünk válasz általában nem jött”

- nyilatkozta azt RTL Híradónak Fehér Ferenc.

Egy, a csatornának nyilatkozó szülő szerint az átadást követően először októberre, majd november elejére halasztották az intézmény megnyitását. Mivel nem tudják, hogy mikortól vihetik gyerekeiket a bölcsődébe, így több szülő egyelőre munkát sem tud vállalni.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.