Máshol sem sokkal jobb a helyzet.
A 2022/23-as tanévben egy pedagógusra összesen 10,8 diák jutott Pest megyében, míg egyébként csak a fővárosban, Budapesten valamivel alacsonyabb az arány, ott "csak" 9,2 tanuló jut egy pedagógusra- derül ki a KSH felmérésből.
A statisztika összeállításának módszertana szerint ez a szám a nappali rendszerű oktatásban tanulók és a pedagógusok számának hányadosa. A pedagógusok, illetve tanulók területi megoszlása esetén a feladatellátási hely területi egysége szerint számítva.
Pest megye után a legtöbb diák (10,5 fő) Nógrád megyében jut egy pedagógusra. Ezt követi Komárom-Esztergom (10,2), Borsod-Abaúj-Zemplén (10,2), Fejér (10,1), Jász-Nagykun-Szolnok (10,1) és Győr-Moson-Sopron (10,1), Heves (9,9), Hajdú-Bihar (9,8) és Szabolcs-Szatmár Bereg (9,8).
Tíznél valamivel kevesebb diák jut egy pedagógusra Veszprém megyében, ahol a statisztika szerint 9,5 gyerekkel kell egy pedagógusnak foglalkozni, majd ezt követi 9,3 fővel Csongrád-Csanád és Tolna megye.
Kilenc fő körüli, vagy az alatti értéket hét megyében közelít meg az egy pedagógusra jutó tanulók száma az alapfokú oktatásban.
A legjobb helyzetben a Baranya megyei pedagógusok vannak, ott az alapfokú oktatásban 8,7 a diákok egy pedagógusra jutó aránya.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
