Az óvoda udvarán történt mászókabalesetben egy kislány meghalt, két másik gyerek pedig könnyebben megsérült.
Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt vádat emeltek a 2019-ben történt óvodai mászókabaleset ügyében Csány egykori polgármestere és az óvoda volt vezetője ellen - közölte Konkoly Thege László, a Heves Vármegyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-vel.
A vádirat szerint a két vádlott az óvodai játszótér üzemeltetésének felelőseként munkaköri kötelességének teljesítését súlyosan és hosszú időn át elmulasztotta. Ez okozta a 2019 őszén bekövetkezett balesetet.
A szóvivő kiemelte, hogy a helyi óvoda udvarán több fából készült játék is volt. A 2011-es kötelező felülvizsgálat megállapította, hogy a mászóka balesetveszélyes. Ilyen esetben a hatályos jogszabályok szerint az üzemeltetőnek - ez esetben a polgármesternek - ki kell javíttatnia az eszközt vagy el kell bontatnia, és ennek elvégzéséig gondoskodnia kell arról, hogy azt ne használják.
Ezt azonban település akkori vezetője elmulasztotta. Ráadásul a játékot 2013 nyarán a polgármester és az óvodavezető tudtával áthelyezték. A munkálatok során eltávolították a mászóka létráját, ami az udvari játék stabilitását is biztosította. Attól kezdve a szerkezetet csupán két földbe ásott, impregnálatlan fenyőgerenda tartotta. A balesetveszélyes játékot a gyerekek az óvodavezető engedélyével a továbbiakban is használták, miközben a tartógerendák föld alatti részei elkorhadtak.
A baleset 2019. szeptember 26-án történt, amikor három óvodás egyszerre volt fenn a 80 kilogramm tömegű mászókán, amely kidőlt és rájuk zuhant. Közülük egy kislányt a fején találta el a keresztgerenda, és a helyszínen életét vesztette. Két társa könnyebben sérült meg.
A Hatvani Járási Ügyészség - beismerésük esetén - mindkét vádlottal szemben másfél év, két és fél évre felfüggesztett fogházbüntetést, emellett 2 millió, illetve 1,25 millió forint pénzbüntetés kiszabását javasolja, valamint azt, hogy a másodrendű vádlottat két évre tiltsák el az óvónői foglalkozástól.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
