A program keretében 66 óvodát hoztak létre, amiből a legtöbb a tiszántúli egyházkerületben épült.

Az új óvoda 4 csoportot, azon belül 120 gyermeket tud befogadni. A beruházás 769 millió forint kormányzati és zsinati támogatásból és 155 milliós egyházkerületi pénzből épült fel, aminek területét az önkormányzat adományozta.

A Telex cikke szerint az átadás alkalmából Soltész beszédet mondott, amivel nem volt semmi probléma, egészen egy bizonyos pontig. Ugyanis amellett, hogy az óvoda udvarának nagy része szivárványszínűre lett festve, a neve:

Szivárvány Református Óvoda lett.

A nem várt meglepetés után a politikus igyekezett beszédét úgy kanyarítani, hogy elfogadhatóvá tegye a névválasztás eredményét.

„A református egyház 1999-ben nevezte el a régi óvodát a szivárványról, akkor, amikor még nem volt jele az újkori szivárványmozgalomnak.”

Az MTI beszámolója szerint viszont nem maradt ennyiben a dolog. A felvezetést követte a szivárvány, mint szimbolikus jelentés értelmezése: „A szivárvány a szövetségkötés szimbóluma.” Majd a szülőket kérte, hogy „ne üljenek fel új szivárványos dolgoknak, azok a gyerekeket tönkreteszik.”

Emellett felszólította a résztvevőket a szivárvány értékének visszavételére. Mivel magyarázata szerint: „több ezer éves, a teremtett világnak, a teremtett környezetünknek az alapja.”

Soltész Miklós a szivárványról szóló igen tudományos beszéde végén még arra kérte a pedagógusokat és a szülőket, hogy a református egyházzal és annak lelkészeivel egységben és szövetségben neveljék a gyerekeket.

„Ha ez sikerül, akkor mindenféle őrülettel, mindenféle, a teremtett világ elleni küzdelemmel szemben fel tudjuk venni a versenyt, a küzdelmet. Vállaljuk mind a családokért, mind a teremtett világért, mind a keresztény értékekért azt a szövetségkötést, amiért építjük ezeket az óvodákat”

– fejezte be a szivárványos óvoda átadásának ünnepi beszédét.