Arra a kérdésre, hogy a diákok a jövőben hol fognak tanulni, az intézmény igazgatója nem adott választ.
“Nem tudom, kit értesítettek, és kit nem, én most értesítek róla mindenkit, hogy ezt az ingatlant a mai napon mindenkinek el kell hagyni” - a hvg.hu értesülései szerint így érkezett ki a soroksári Qualitas Gimnáziumhoz kedden a végrehajtó.
A lap szerint több Facebookon közzétett bejegyzésből az derül ki, hogy kedden kora délután rendőrök ürítették ki az alapítványi fenntartású iskola épületét; a diákokat és a pedagógusokat az iskola elárverezésére hivatkozva hazaküldték.
“Az iskola épületét tavaly októberben elárvereztem, az árverés jogerőre emelkedett és a bíróság minden jogorvoslatot jogerősen elbírált” - hallhatók Berki András szavai egy az interneten terjedő videófelvételen. A végrehajtó szerint az iskola és az azt fenntartó alapítvány is tudott az ügyről, az árverésre pedig azért került sor, mert az épület építését nem fizették ki.
A videóban az is hallható, hogy a végrehajtó arra figyelmezteti az intézmény pedagógusait és tanulóit, hogy a személyes ingóságaikat úgy szedjék össze, hogy az épületbe oktatási célokból többé nem léphetnek be.
A diákok azon kérdésére, hogy hova menjenek, hol folytathatják a tanulmányaikat, azt válaszolta: ezt nem az ő kompetenciája megmondani.
Erre a fenntartónak, illetve az Oktatási Minisztérium kell majd választ adnia
- mondta.
Oktatási Minisztérium azonban nem létezik, az ügy feltehetőleg az oktatásért is felelős Belügyminisztériumhoz tartozik.
Az intézményben egyelőre online oktatásra állnak át.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
