A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában a tantestület tiltakozik a nemrég kinevezett ukrán igazgató kezdeményezése ellen, hogy ukrán nyelvű osztályt indítsanak az iskolában.
Az iskola tanárainak egységes tiltakozása akadályozta meg, hogy ukrán nyelven is induljon oktatás egy kárpátaljai iskolában. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke szerint helyi konfliktus áll a probléma hátterében – számolt be az infostart.
Az intézmény frissen kinevezett igazgatója és helyettese Facebook-on jelentette be, hogy szeretnék, ha minél hamarabb elkezdődhetne az iskolában ukrán nyelven is az oktatás, amire egy új osztályt indítanának.
Bár az oktatás magyar nyelven tovább folytatódhat, azt írták, hogy -
„a városvezetés terve a magyar oktatás mielőbbi megszüntetése iskolánkban.”
Szintén Facebook posztban tették közzé, hogy a tanévnyitó sem a megszokott keretek között zajlott. Ugyanis megtiltották a himnuszt, a magyar zászló és a magyar nemzeti színek használatát, emellett pedig az igazgatói köszöntő is kizárólag ukránul hangzott el.
Ukrajnában a magyar iskolák 5-6. osztályban a tantárgyak 20 százalékát ukránul kell oktatni. Az új intézményvezető célja a 10. osztályt megkezdő diákok ukránul való oktatásának a 60 százaléka lenne az idei tanévben, ami végül mégsem valósult meg.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke szerint helyi konfliktus áll a háttérben, ami abból fakad, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tagjai nem voltak hajlandóak részt venni a polgármester által vezetett koalícióban. Ennek okán Orosz Ildikó szerint - „egyfajta politikai bosszúállás történik.”
Az iskola tanárai szerint a városvezetés mindent elkövet annak érdekében, hogy az intézményben felszámolják a magyar nyelvű oktatást. Ezt a nézetet alátámasztja az is, hogy se az új igazgató, se annak a helyettese sem beszél magyarul – és Popovics Béla, az intézmény oktatója hozzátette – és még iskolavezetői gyakorlattam sem rendelkeznek.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
