A szakmai ellenőrzésekkel kapcsolatos rendelet augusztus 23-án került a Belügyminisztérium honlapjára, 2023. augusztus 31-éig lehet véleményezni, és – egy rendelkezés kivételével – 2023. szeptember 1-jén már hatályba is lép.
A miniszteri rendeletmódosítás legjelentősebb változása, hogy csökkenti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések körét és átalakítja a nevelési-oktatási intézményekben lefolytatható szakmai ellenőrzések szabályait – olvasható a tartalmi összefoglalóban.
A szűk határidők miatt az előterjesztőnek és a miniszternek alig pár órája van a beérkezett vélemények összegzésére, átolvasására, megvitatására, és a rendelettervezet esetleges módosítására, így felmerülhet a kérdés, hogy mennyire fontolják meg a különböző álláspontokat a NE dolgozz ingyen! szerint.
Az ellenőrzés részletes tartalmáról és menetéről nagyjából semmit nem tudhatunk meg, mert azt a rendelet az Oktatási Hivatal (OH) hatáskörébe helyezi (ahogy az jelenleg is van, csak éppen nem tudjuk, hogy a majdani ellenőrzés az OH döntésének megfelelően hogy alakul) – írják. Az ellenőrzési eszközöket a hivatal dolgozza ki és a rendőrminiszter - Pintér Sádor - hagyja jóvá.
A pedagógusok és az intézményvezetők úgynevezett pedagógiai-szakmai ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései kikerülnek a rendeletből, de a pedagógusok ellenőrzése nem, mert átkerül az komplex ellenőrzésnek nevezett eljárásba.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
