Nem csak nálunk kell légkondi nélküli termekben tanulnia a diákoknak a nyári forróságban.
Hátralévő életünk leghidegebb nyara - nem egyszer hallottuk már ezt a kijelentést az elmúlt években. Magyarország több pontján jelenleg is másodfokú figyelmeztetés van érvényben a hőség miatt, mi viszont még mindig a szerencsésebbek közé tartozunk, hiszen más országokkal ellentétben nálunk nincsenek erdőtüzek, és a klímaváltozás nálunk is érzékelhető hatásai ellenére jellemzően a súlyos természeti csapások is elkerülik hazánkat, nekünk elég csak a meleget elviselni.
"Valamiféle hűtés nélkül lehetetlen lesz, hogy gyerekek és tanárok júniusban az osztálytermekben tartózkodjanak" – mondta Joseph Allen, a Harvard Healthy Buildings Program munkatársa, aki szerint a klímaváltozás és a globális felmelegedés miatt a helyzet a következő években még rosszabb lehet. Júliusban például az ország egy pontján 57 fokos hőmérsékletet mértek.
Június 21-ig tart a következő tanév
Augusztus 22-én jelent meg a 2023/24-es tanév rendje, ami szerint a következő tanév - az eddigiekkel ellentétben - a megszokottnál egy héttel később, 2024. június 21-én ér majd véget. Az intézkedést több szempontból is bírálják, az egyik éppen a hőség, és a korszerűtlen, légkondicionáló berendezés nélküli tantermek, ahol nehézséget okoz majd a tanítás a júniusi nyári melegben.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
