Az iskolák összevonásának tervezetét még áprilisban, spontán szegregációra hivatkozva lengette be a Közép-pesti Tankerület.
A korábbi terveivel ellentétben mégsem vonja össze a XIII. kerületi Ének-zenei és Testnevelési, valamint a Pannónia Német Nemzetiségi Kétnyelvű és Angol Nyelvet Oktató Általános Iskolát a Belügyminisztérium - tudta meg a hvg.hu.
Az Eduline-on még áprilisban számoltunk be arról, hogy a Közép-pesti Tankerületi Központ spontán szegregációra és jobb oktatásra hivatkozva az intézmények összevonását javasolta, ami szerint az Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola, vagy ahogy emlegetik, a "Dózsa" a Pannónia általános iskola telephelyeként működjön tovább. Az értesüléseket akkor Házlinger György, tankerületi igazgató is megerősítette.
Az összevonás ellen mindkét iskolában tiltakoztak a szülők és még a kerületi önkormányzat is elutasította azt, a tankerületi igazgató azonban az egészre mindössze annyival reagált, hogy a véleményüket hozzácsatolják a belügyminiszternek küldött javaslatukhoz, hiszen a végső döntés az intézmények jövőjéről a Belügyminisztérium kezében van. A hvg.hu értesülései szerint viszont úgy tűnik, a Pintér Sándor által vezetett minisztérium ezúttal meghátrált, a lapnak ugyanis azt írták, azönkormányzattal, szülőkkel, alkalmazottakkal és diákokkal történő egyeztetések hatására az átszervezésekre idén nem fog sor kerülni.
❗Megmenekült az Ének-zenei iskola❗Önálló intézmény marad a XIII. kerületi Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola....
Posted by XIII. kerület - Budapest on Thursday, June 8, 2023
Az, hogy később újra előkerülhet-e az iskolák összevonásának tervezete, a lapnak küldött közleményükből nem derült ki.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
