Csütörtök délután Budapesten és 15 vidéki városban tűntettek a státusztörvény bevezetése és a rendőri erőszak ellen. A korábbiakhoz képest békés demonstráció volt a fővárosban, de a rendőrök igazoltatták a hivatalos tüntetés után vonulókat.
A Belügyminisztérium épülete mellett tartott demonstrációt csütörtök délután 5-től a Tanítanék Mozgalom és a noÁr.
De nemcsak Budapesten, hanem számos vidéki településen is voltak demonstrációk, például Debrecenben, Nagykanizsán, Dunaújvárosban, Szolnokon és Miskolcon is.
"Tüntessen békésen"
Ilyen feliratú szórólapokkal várta a rendőrség a demonstrálókat – olvasható a Telexen. Egyebek mellett arra kérték a résztvevőket, hogy
Lezárták a József Attila utcát
A tüntetés miatt délután fél ötkor lépett életbe ez a forgalmirend-változás. A tüntetők több mint ezren lehetettek beszámolók szerint.
Többen is felszólaltak az eseményen: Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik aktivistája, a Kölcsey gimnáziumból kirúgott pedagógus azt mondta, hogy már 75 ezren aláírták a státusztörvény elleni petíciót. Mellette ott volt a Heti Hetesből ismert színész és műsorvezető Hajdú Steve is, aki egy rappel indította meg a tüntetést. A szakmaiságot nem írhatja fel az ideológia, mindegy, hogy melyik oldalon állsz – mondta Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója.
Fél hétkor véget ért a tüntetés hivatalos része, de nem ment mindenki haza. A Tanítanék matricáival teleragasztották a Belügyminisztérium épületének falát, voltak akik ehhez az ablakba is felmásztak, de a rendőrök rájuk szóltak.
Karmelita helyett Parlament
"Pintér takarodj, vidd az összes haverod" skandálás mellett néhányan még a Parlament elé vonultak, ahol rendőrsorfal várta a tüntetőket. "Igazoltatáson kívül más intézkedés nem történt. A jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, jó estét Budapest!" - jelentkezett be este a Budapesti Rendőrfőkapitányság, miután igazoltatták a Széchenyi rakparton vonulókat. A jogellenes gyűlés szervezőjével szemben a gyülekezési joggal való visszaélés miatt feljelentést is tettek.
Június ötödikén lesz a következő tüntetés az Oktogonnál
"Most egy pedagógusnapi kiállás keretében megmutathatjuk, hálásak vagyunk tanárainknak, együtt érzünk velük. Ezen a délutánon a tanároké a főszerep: a fokozódó indulatok közepette lassítsunk le egy kicsit, és ünnepeljük őket!" – olvasható az ADOM Diákmozgalom eseményének leírásában.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
