Közleményben reagált a Belügyminisztérium a szakszervezetek hétfői akcióira, de a státusztörvényről és a béremelésekről is újra elmondták a már ismert ígéreteiket.
"Sajnálatos, hogy a pedagógusok alig egy százalékát képviselő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete továbbra is a baloldal politikai szervezeteként viselkedik, sztrájkokat és tüntetéseket szervez ahelyett, hogy szakmai partner lenne abban, hogy közösen jobbá tegyük a gyermekek oktatását, a szülők elégedettségét és a pedagógusok helyzetét" - közölte a Belügyminisztérium a PDSZ és a tanárok hétfői akcióira reagálva.
A közleményben azt írtják, a köznevelést és a pedagógusok új életpályáját támogató törvénytervezetekről másfél hónapja tart a szakmai egyeztetés. Rendszeresek a tárgyalások az érdekképviseletekkel, a szakmai szervezetekkel, a Nemzeti Pedagógus Karral és az Országos Köznevelési Tanáccsal. A Belügyminisztérium az egyeztetések lezárását követően terjeszti majd a törvényjavaslatokat a kormány elé, ami szerintük a "pedagógusok új életpályáját és a köznevelés színvonalának javítását szolgálják".
Az oktatásban a gyermekek az elsők, a pedagógusok további béremelésére, egyszerűsített előmenetelre számíthatnak. Aki jobban tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet
- írják.
A béremeléseket továbbra is az Európai Uniótól teszik függővé. Ezzel kapcsolatban azt írják; "A dollárbaloldal hathatós közreműködésének köszönhetően Brüsszel továbbra is húzza az időt a Magyarországnak járó uniós források kifizetésére. Az idei pedagógusbéremeléshez Brüsszel 166 milliárddal tartozik".
Ha megkapják az uniós forrásokat, ígéreteik szerint az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21%-os lesz, ezt követően - 2021-hez képest - 2024-ben 25%, 2025-ben pedig 29-30% lehet.
A kormány vállalása, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése eléri a diplomás átlagbér 80%-át.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
