Az asztalos ugyanis magára hagyta, egy gépbe beakadt kesztyű okozta a balesetet.
Jogerősen, tárgyalás nélkül 180 ezer forint pénzbüntetésre ítélt a Kecskeméti Járásbíróság foglalkozás körében elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó veszélyeztetés miatt egy tiszakécskei asztalost, akinek felügyelet nélkül hagyott tanulója csonkolta több ujját is fűrészgéppel.
Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék sajtószóvivője szerint a 49 éves asztalos a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulóját 2022 áprilisában lécek méretre vágásával magára hagyta. A bútorasztalos-tanuló 17 éves fiú a munkát így felügyelet nélkül végezte. Mivel a megmunkálandó faanyagot szálkásnak ítélte meg, kesztyűt vett fel, amit fűrészgép használatakor nem viselhetett volna. A munkafolyamat során az egyik léc a fűrészgépben megakadt. A tanuló a fadarabot – a munkabiztonsági előírásokat megszegve – viszont nem tolófával, hanem kézzel igazította meg.
A kesztyűje azonban beakadt a fűrészgép alkatrészébe, a gép pedig levágta a fiú jobb kezének kisujját és csonkolta további három ujjának első ujjperceit.
Az ügyről a hvg.hu korábban azt írta: a baleset az ügyészség szerint azért az asztalos hibája, mert a férfi a munkavédelemről szóló törvény előírásait megszegve a baleset napján nem biztosította a fiú folyamatos szakmai irányítását és felügyeletét. Így nem is hívta fel a diák figyelmét, hogy szabálytalanul és a saját testi épségét veszélyeztetve dolgozott, és nem is állította le időben.
(Kiemelt képünk illusztráció!)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
