Több mint 70 milliárd forintnyi rezsitartozást halmoztak fel az állami intézmények, ebből 14 milliárd a közoktatásé.
Több mint 14 milliárd forintos rezsitartozást halmoztak fel a tankerületi központok - derül ki a Népszava cikkéből, amiben a Magyar Államkincstár adataira hivatkoznak.
A lap szerint az államkincstár adatai alapján az állami intézmények, vagyis kórházak, rendőrségek, börtönök és állami fenntartású iskolák rezsitartozása januárban 15,5 milliárd forint volt, ez az összeg viszont mindössze egy hónap alatt, február végére több mint 70,1 milliád forintra nőtt. Ebből a közoktatáshoz mintegy 14 milliárd forintnyi kifizetetlen számla tartozik, amiből csak a februári ugrás összege 8,7 milliárd.
A legmagasabb összegű, 1,4 milliárd forintnyi tartozása az Észak-budapesti Tankerületi Központnak van, de a Közép-pesti Tankerületi Központ adóssága is közel 1 milliárd forint.
Mivel ezek a pénzek hiányoznak a cégek kasszájából, a Népszava szerint ez az akadálya a bérek és adók kifizetésének, de a közintézmények eladósodása azt is jelzi, hogy nem kiegyensúlyozottak az állam pénzügyi folyamatai, és hogy a közintézmények most szenvedik el a drága orosz gáz költségeit.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
